Dr. Bíró Krisztina nem először fordul meg a különféle alternatív kezelésekkel és rákmegelőző(nek mondott) módszerekkel, az interneten keringő tévhitekkel és a kezelések sikerét is sokszor akadályozó híresztelésekkel. Ebben az évben a C-vitaminról, annak hatékonyságáról, a rákgyógyításban betöltött szerepéről tartott egy félórás előadást, melyet kicsit távolabbról indított: a bizonyítékon alapuló orvostudomány bemutatásával kezdte okfejtését, ami a jelenlevők között is többeket meglepett. Aki elkötelezett C-vitamin-hívő, az most kapcsolja be biztonsági övét, mert meglepő információk következnek a szakembertől!
Mint azt elmondta, az interneten szörfölve nem kell sokáig kutatnunk, percek alatt olyan csodaszerekbe és étrend-kiegészítőkbe botlunk , melyekről a forgalmazó vagy a gyártó azt állítja, megelőzi a rákot, esetleg gyógyítja is. Bár a hatályos törvények értelmében ilyet nem állíthat senki, ennél nagyobb baj az, hogy ezen állításoknak a legtöbbször nincsen semmiféle, tudományosan is igazolható valóságalapja sem.
Dr. Bíró Krisztina történeti áttekintésében a nyugati orvostustudományban elfogadott, ún. bizonyítékokon alapuló orvostudomány (Evidence Based Medicine) alapjait, lényegét, működési mechanizmusait ismertette(az ún. kettős-vak, randomizált és placebokontrollált vizsgálatokról beszélt). Konkrét példát is hozott ezekre, illetve olyan vizsgált hatóanyagokra, melyeket a hétköznapokban az egekig magasztalunk, esetleg étrend-kiegészítők fogmájában is szedjük (béta-karotin, E-vitamin, szelén). Ezekről - bejárva a tudományos a vizsgálati útvonalat - kiderült, nagy dózisban egyiket sem érdemes szedni, némelyikről pedig azt is igazolták, hogy nemhogy csökkenti a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát, de még fokozza is.
A nagy dózisban szedett C-vitamin versus kemoterápia témában itt olvashatja ).
Mint azt a szakember az általa ismertetett kutatások eredményeit alapul véve elsők között elmondta, a C-vitaminnal kapcsolatos állítások zöme ferdítés, ugyanis a vitamin legfontosabb indikációjának nincs köze a daganatos megbetegedésekhez. Amire leginkább való, az a skorbut kiküszöbölése és megelőzése, egyéb esetben, kiegyensúlyozott táplálkozás mellett - ahogy a szakember fogalmazott - se nem ártott, se nem használt a legtöbb vizsgálat során.
Nem ajánlott az extra (C-)vitamin-pótlás
A daganatos betegeknek sem ildomos azonban nagy dózisban pótolni az aszkorbinsavat - ezzel kapcsolatban James Watson elméletét kell megismernünk, aki arra kereste a választ, miért fokozzák a rák előfordulását az antioxidánsok, így például a korábbi kutatások során vizsgált A-vitamin is. A Nobel-díjas biokémikus - a DNS felfedezője - szerint amennyire hasznosak az antioxidánsok (a C-vitamin is antioxidáns), annyira károsak is: immunrendszerünknek szüksége van rájuk a baktériumok elleni harcban, részt vesznek a sejtpusztulás programozásában, ám szerinte rák esetén nem válnak hasznunkra. Ha ugyanis a tumorsejtek osztódnak, különösen magas bennük az antioxidáns-koncentráció. Miért? Mert a daganatos sejt meg szeretné védeni magát, ilyenkor a legérzékenyebb a külső hatásra, a mérgekre. Ilyen elven használja az orvostudomány a kemoterápiát, mely az osztódó sejteket pusztítja el.
Az összefüggés ezen a ponton válik nyilvánvalóvá az elméletben: ha daganat esetén fokozzuk az antioxidánsok bevitelét, nemhogy az ellenük folytatott küzdelmet segítjük elő, hanem a daganatos sejt munkáját, osztódását támogatjuk, azaz a sejthaláltól védjük meg őket. Hasonló a helyzet a késői stádiumban a tumorok esetén is, amikor már olyan magas a daganatos sejteket védő antioxidánsszint, hogy a rák gyakorlatilag nem reagál a daganatellenes kezelésre.
Ne higgyünk akárminek!
Watson elméletét azonban érdemes a helyén kezelni, int óvatosságra Bíró Krisztina is: míg csupán elmélet, és nem támasztja alá klinikai vizsgálati eredményekkel, addig a www.uptodate.com oldal ajánlásait érdemes alapul venni, ami a vitaminpótlást illeti, akár egészséges embereknél, akár daganatos betegségek esetén. Az Uptodate ugyanis egy egymillió orvos által használt adatbázis, amit 1992-ben a Harvard Egyetem orvosai hoztak létre, és az orvosok klinikai kérdéseinek megválaszolására szolgál.
Az adatbázis szerint a szakemberek ma egyáltalán nem javasolják, hogy nagy dózisban, betegségmegelőző céllal szedjünk különféle vitaminokat, ami alól csupán egyetlen kivétel akad, a D-vitamin . Ezzel kapcsolatban tavaly jelentett be változást hazánkban is 12 orvosi szakmai társaság, és immár tízszeres mennyiségű D-vitamin bevitelt javasolnak a korábbi, 200 nemzetközi egység D-vitamin helyett. Emellett - rákmegelőző jelleggel is - hangsúlyozandó az egészséges életmód, a rendszeres mozgás és a megfelelő táplálkozás fontossága, daganatos kezelés során pedig a konzervatív terápia felvétele, melyet csakis az onkológus tudtával egészítünk ki más terápiával.
A Rák világnapján elhangzott összes előadás megtekinthető a Daganatok.hu internetes oldalon .
