Ha fodrászról, kozmetikusról vagy manikűrösről van szó, szívesen áldozunk időt arra, hogy nőként jobban érezzük magunkat a bőrünkben. A nőgyógyásszal kapcsolatban azonban más a helyzet: hajlamosak vagyunk akár hónapokig tologatni a rutinvizsgálat időpontját. Pedig a kiegyensúlyozott élethez hozzátartozik az intim egészség megőrzése is. Ne várjuk meg a panaszokat, mert az akár komoly következményekkel is járhat!
Magyarországon évente mintegy 1500 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, ám nagy részüket már előrehaladott állapotban veszik csupán észre. A szűrés tehát nemcsak hasznos, hanem életmentő is lehet, a kezdeti stádiumban felfedezett betegség ugyanis jó eséllyel gyógyítható.
Mi is az a rákszűrés?
A rákszűrés célja a megelőzés. A nőgyógyász ilyenkor azt vizsgálja, hogy elindultak-e olyan folyamatok a szervezetben, amelyek beavatkozás nélkül rosszindulatú daganat kialakulásához vezethetnek. A méhnyak jóindulatú sebei, egyes elváltozásai, valamint a kezdeti, még gyógyítható stádiumban lévő rák könnyen felismerhető a rendszeresen elvégzett nőgyógyászati szűrővizsgálattal. Ezért nagyon fontos, hogy akkor is rendszeresen járjuk orvoshoz, ha panaszmentesek vagyunk!
Mi történik a vizsgálat során?
Miután elhelyezkedtünk a székben, a nőgyógyász először megnézi a külső nemi szerveket és a végbélnyílást. Ezután következik a hüvely feltárása az úgynevezett Cusco eszközzel – közismertebb nevén a kacsával –, amikor az orvos egy apró, speciális kefével mintát vesz a méhszáj felszínéről és a külső méhszájból. A mintát egy lemezre keni, majd fixáló oldatba helyezi. A kenet citológushoz kerül, aki értékeli azt, az eredményt pedig általában 10 napon belül visszaküldi az orvoshoz. Ezt a citológiai vizsgálatot vérzésmentes napokon tudják elvégezni, ezért bejelentkezés előtt mindenképpen számoljuk ki a ciklusunkat. A ciklus 10. és 20. napja között a legideálisabb a vizsgálat.
A folyamat következő lépése az úgynevezett kolposzkópia. Ez lényegében egy kis nagyítású mikroszkópos vizsgálatot jelent. Ennek során a nőgyógyász kétszer nézi meg a méhnyak felszínét: először természetes állapotában, majd hígított ecetsavoldattal való ecsetelést követően is. Célja szintén a hüvely, illetve a méhnyak rákmegelőző és rákos állapotainak korai felismerése.
Ezek után következik a bimanuális, vagyis a két kézzel végzett vizsgálat. Az orvos két ujját bevezeti a hüvelybe, a másik kezét pedig ráhelyezi az alhasra. Tapintással ellenőrzi a méh méretét, formáját és mobilitását, így észreveszi, ha az érzékeny vagy gyulladt. A cisztákat is könnyen ki tudja szűrni ezzel a vizsgálattal. Egyre több nőgyógyász végez hüvelyi ultrahangot is, amellyel jól látható a méh nyálkahártyája, és felderíthetők a petefészek elváltozásai vagy az esetleges daganatok.
A szűrés elengedhetetlen része az emlővizsgálat is. Az orvos általában a vizsgálat végén szokta finoman áttapintani a melleket, hogy megnézze, vannak-e benne csomók vagy egyéb fizikai elváltozások. Emellett 40 éves kor fölött műszeres vizsgálat (mammográfia, ultrahang) is javasolt.
Hogyan értelmezzük a citológiai eredményt?
A kenetek értékelésére általában a Papanicolau-féle (Pap) beosztást használják, amely egy ötfokú skálán mutatja meg az eredményt.
- P0: nem értékelhető
- P1 és P2: nem merül fel a tumor gyanúja
- P3: egyszerűen kezelhető állapotot vagy abnormális sejtosztódást jelent, esetenként felmerül a tumor gyanúja
- P4: már nagymértékben jelen vannak a kóros sejtek, erős a gyanú a tumorra
- P5: minden jel tumorra utal
P3 vagy afölötti érték esetén mindenképp konzultálnunk kell nőgyógyászunkkal, aki segít a konkrét lelet értelmezésében, és tanácsot ad a megfelelő gyógymóddal kapcsolatban.
Mit tehetünk?
- Járjunk el rendszeresen a szűrésre! Minden nemi életet élő, tehát szexuálisan aktív nő részére minimum évente javasolt a rákszűrés. Ha rosszindulatú nőgyógyászati betegség gyakoribb előfordulása várható - például mert a családban már előfordult nőgyógyászati daganat -, akkor gyakoribb szűrés ajánlott.
- Ellenőrizzük magunkat! Tapintsuk át melleinket minden menzesz után, hogy időben észrevegyük az esetleges elváltozásokat. Kérdezzük meg nőgyógyászunkat, mire érdemes odafigyelni az önvizsgálat során.
- Vegyük komolyan az eredményt! Kövessük orvosunk utasítását, aki a rákszűrés eredményétől függően javasol eljárást. Ha például hámelváltozást azonosít, vagy gyanús eredményt mutatnak a leletek, a következő vizsgálatig a méhnyak immunitását erősítő kezelésre lehet szükség. Ezekben az esetekben a hámszövet helyreállítását elősegítő, de a további elváltozások megelőzésére is szolgáló hüvelygélt írhat fel nőgyógyász.
- Figyeljünk a jelekre! Amennyiben gyanús tüneteket vagy bármilyen rendellenességet észlelünk, ne várjuk meg az éves esedékes vizsgálatot, hanem forduljunk azonnal nőgyógyászhoz!
