A St. Louis-i Washington Orvostudományi Egyetem korábbi kutatása már megállapította, hogy a gyomor érett sejtjei időnként, úgy tűnik, mintha "visszafejlődnének", és úgy viselkednek, mint a gyorsan osztódó őssejtek. A kutatók ezúttal felfedezték, hogy a folyamat, amely bizonyos szövetkárosodások reakciójaként indul el, univerzális lehet függetlenül attól, hogy melyik szervben zajlik le. A gyors osztódás pedig olyan helyzetet teremt, amely rákhoz vezethet.
Emberekben és egerekben tanulmányozták a gyomor és a hasnyálmirigy sejtjeit, illetve a rágcsálók vese- és májsejtjeit, továbbá több mint 800 emberi rákos daganatot és a rákot megelőző károsodásokat. A vizsgálatok során megállapították, hogy amikor a szövetet fertőzés vagy sérülés miatt károsodás éri, az érett sejtek őssejtszerű gyors osztódásba kezdenek.
Az idősebb sejtek veszélyesek lehetnek, amikor így visszafejlődnek, mert magukkal hordozzák az összes, életük során lezajlott, esetleg rákot okozó mutációt. Mivel pedig a gyomorban, a hasnyálmirigyben, a májban és a vesében ezek az érett sejtek ugyanazokat a géneket hozzák működésbe és ugyanazon a folyamaton mennek végig, amikor újra osztódni kezdenek, ez arra utal, hogy a rák kialakulása az egyes szervekben sokkal jobban hasonlít egymásra, mint korábban vélték.
"Amikor az 1970-es években felvettük a harcot a rák ellen, a tudósok azt gondolták, hogy minden rák hasonló. Ám kiderült, hogy nagyon is különböznek szervenként, sőt betegenként is. Ám ha úgy van, ahogy a tanulmány sugallja, azaz sok szervben ugyanúgy kezdenek újra szaporodni az idős sejtek, akkor elképzelhető, hogy kifejleszthetőek a rák kialakulására irányuló kezelések függetlenül attól, hogy melyik szervet érinti a daganat" - magyarázta Jason C. Mills, a gasztroenterológiai tanszék professzora.
A folyamat annyiban hasonlít a programozott sejthalálhoz - amely az egészséges sejtek normális életciklusának része -, hogy úgy tűnik, a szervezet valamennyi sejtjében hasonlóan megy végbe.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: