Kezemben az életem!

Ebben az évben is ötszáz nő - anya, feleség, szerető - hagyta el örökre gyerekét, szerelmét, férjét, azért, mert nem figyelt eléggé önmagára, nem ment el időben méhnyakrákszűrésre. Megelőzhető lett volna!

Mi a méhnyakrák?

A méhnyakrák jellemzően két hámfelület - a méhnyak belső felületén lévő mirigyhám és a külső méhszájat borító laphám - találkozásából (átmeneti zóna) kiinduló, a szövetekbe behatoló (invazív) daganat.

A méhnyakrák döntő többsége (99%) laphámrák, és csak az esetek csekély hányadában fordulhat elő mirigyrák. Magyarországon évente közel 1200 új méhnyakrákos beteget diagnosztizálnak, akiknek többsége korábban soha nem vett részt szűrésen. A méhnyakrák az összes daganatos halálozás egytizedét teszi ki, évente mintegy félezer nő halálát okozza. A betegség - amely elsősorban a 35-45 éves korú nőket sújtja - általában észrevétlenül alakul ki, tünetek már csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott állapotában van.

Mi okozza a méhnyakrákot?

A legújabb szakirodalmi adatok szerint a méhnyakrákos esetek 99,7 százalékában a humán papillomavírus és a méhnyakrák kapcsolatban áll egymással. Az onkogén HPV típusok által okozott fertőzések idővel spontán módon, észlelhető tünetek nélkül eltűnnek a szervezetből, esetenként tartóssá válnak és méhnyakrák kialakulását okozhatják. Az onkogén típusok közül Európában a HPV 16-os és 18-as törzsek együttesen a méhnyakrákok 71,5%-áért felelősek. Ha a szervezetben nem mutatható ki a vírus tartós jelenléte, akkor a méhnyakrák kialakulására gyakorlatilag nincs esély. Fontos tudni azonban, hogy nem mindenkinél alakul ki a daganat, akinél a vírus jelen van, ami nagy szerencse, mert a humán papillomavírussal szinte mindenki megfertőződik élete során: a teljes életidőre vetített kockázat meghaladja a 80 százalékot. A nemi szerveken megjelenő (genitális) HPV fertőzés nagyon gyakori mind a nők, mind a férfiak körében. Ezen fertőzések többsége átmeneti és idővel megszűnik, mivel a szervezet immunrendszere eltünteti a vírust. Az enyhe fokú elváltozások (pl. LSIL - a méhnyak HPV fertőzésének citológiai jele) körülbelül 91%-a eltűnik. Ezen enyhe fertőzések többsége általában spontán megszűnik 6-24 hónap alatt. Arra az orvostudomány sem képes azonban, hogy megmondja kinél fog megszűnni a fertőzés és kinél fog méhnyakrák kialakulni.

Tartós HPV fertőzés - a méhnyakrák kialakulásának oka

A tartós onkogén HPV fertőzés azokat az egyéneket fenyegeti, akik nem képesek megfelelő immunválasszal reagálni a fertőzésre. Bizonyos rizikótényezők fennállása esetén az onkogén HPV fertőzés méhnyakrák kialakulását okozhatja. A fertőzés tartóssá válása következtében a vírus bejuthat a gazdasejtbe. Még ezeknek a fertőzéseknek egy része is megszűnhet. Az onkogén HPV 16 fertőzés eltűnéséhez szükséges idő kb. 8-14 hónap közötti. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy átvészelt HPV fertőzés nem alakít ki elégséges immunválaszt a szervezetben egy újabb HPV fertőzés kivédéséhez, így a méhnyakrák kialakulásának veszélye a nőknél egész életükön át fennáll. Az ábra azt mutatja, hogy a nemi szerveken megjelenő szemölcsök (melyek főként az alacsony kockázatú 6,11-es vírusok okoznak) rendszerint nem okoznak méhnyakrákot. Az onkogén vírustörzs (főként a 16, 18, 45 és 31-es) következtében kialakuló kóros elváltozások azonban kis százalékban (10-30%) idővel még inkább tartós HPV fertőzéssé alakulnak át és ez a sejtek átalakulását, végül invazív méhnyakrákot okozhat.

A tartós onkogén HPV fertőzés (és ennek következtében a méhnyakrák) kialakulása szempontjából az egyik legfontosabb tényező az illető életkora és az első nemi kapcsolata ideje. A HPV fertőzés aránya a szexuális aktivitást megelőzően nagyon alacsony. A fiatal korban megkezdett nemi élet kockázata abból adódik, hogy az illető többször (több partnertől) kaphatja meg a HPV vírust, ami a tartós fertőzés kialakulásának kockázatát növeli.

A méhnyakrák tünetei

Mivel a méhnyakrák kialakulása 10-20 évig is eltarthat, sokáig tünetmentes, és leggyakrabban rákszűrő vizsgálatnál ismerik fel. A daganat kialakulását jelzi a rendszertelen vérezgetés. A vérzés jellemzően élénk piros színű, és gyakran jelentkezik nemi aktus kapcsán. Gyakori a sárgás és kellemetlen szagú hüvelyi folyás, mely olykor véresen festékezett, úgymond "húslészerű" is lehet. Ha a daganat a méhüreget elzárja, akkor erős alhasi fájdalmat okozhat a menstruációs váladék méhüregen belüli felgyűlése (hematometra), el is gennyedhet (piometra), és szeptikus állapotot okozhat. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, fájdalmas közösülés (dizpareunia), széklet- és vizeletürítés. Előrehaladott stádiumban a daganat betör a hólyagba és/vagy a végbélbe, ami a hüvely, a hólyag és a végbél közötti sipoly (fisztula) kialakulását eredményezi. A daganat leszoríthatja a húgyvezetéket, a vesemedencében vizelet (hidronefrosz) gyülemlik fel (pionefrosz). A beteg halálát leggyakrabban szepszis vagy jelentős érkárosodásából eredő elvérzés okozza. A fentiek ismeretében a szűrés fontossága érthető, hiszen az idejében felismert kóros elváltozás életet menthet. A betegség hosszú idő alatt alakul ki, tüneteket a még beavatkozható fázisokban nem okoz, ezért nem vesszük észre. Amikor a fenti jeleket észleljük már nagyon késő. Ne várjon eddig! Járjon méhnyak szűrésre!

A méhnyakrák stádiumai

A daganatképződést rendszerint korai, csak a hámra lokalizálódó elváltozás (CIN = cervikális intraepiteliális neoplázia) előzi meg. Ezt 0 stádiumnak, rákmegelőző állapotnak szokták nevezni.

Enyhe fokú elváltozás: a daganat ráterjed a méhnyakcsatornára.

Közepes fokú elváltozás: a daganat átlépi a méhnyakcsatornát, átterjed a hüvelyre és a méh körüli szövetekre.

Súlyos fokú elváltozás: a daganat átlépi a medence falát és a hüvely alsó harmadát is beszűri (a méhnyak normális alakja is megváltozik).

Invazív méhnyakrák: a daganat ráterjed a húgyhólyagra, illetve a végbélre, túllépi a kismedencét, és már távoli áttéteket ad. A kóros sejtek a szervezet más részeire a vérárammal, illetve a nyirokkeringés útján terjedhetnek át.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +23 °C
Minimum: +14 °C

A keleti tájakon egyre intenzívebbé válik a felhőképződés, de ezzel együtt is ott számíthatunk a legtöbb napsütésre - ezzel szemben elsősorban a nyugati határ közelében tartósabban felhős vidékek is lehetnek. Több kiterjedt csapadékrendszer is halad fölöttünk délnyugatról északkeleti irányba, sokfelé számíthatunk esőre, záporra, zivatarra, több helyen jelentős mennyiség valószínű. Kiemelten az ország déli és keleti részén nagy méretű jéggel, károkozó szélrohamokkal kísért heves zivatarokra is számítani kell! Zivataroktól függetlenül is egyre nagyobb területen megerősödik az északnyugatira, nyugatira forduló szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 22 és 30 fok között alakul, de a keleti határ mentén 30 fok fölé is melegedhet a levegő, míg a nyugati országrészben több fokkal hűvösebb maradhat az idő. Késő estére 14 és 21 fok közé hűl le a levegő. Egy érkező hidegfront okozhat tüneteket - főként levertséget és fejfájást - az arra érzékenyeknél.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra