Érdekes dologra jöttek rá
A New York-i Albert Einstein Orvostudományi Főiskola tudósai egy 2017-ben kifejlesztett új technológiával vizsgálta dohányzók és nem dohányzók tüdőszövetét. A többszörös elmozdulásos amplifikációnak nevezett eljárással szekvenálási hibák nélkül alkothattak pontosabb képet a tüdő DNS-mutációiról. Igaz, a vizsgált minta viszonylag kisszámú volt: az alanyok közül 14 fő soha nem dohányzott, 19-en viszon erős dohányosok voltak. Az első csoport életkora 11 és 86 év között, míg a másodiké 44 és 81 év között volt. A kutatók azt találták, hogy a sejtmutációk száma szorosan összefüggött azzal, hogy az illető mennyit dohányzott, de csak egy bizonyos pontig. Amint az illető elérte a 23 évnyi dohányzást - napi egy doboz cigarettával számolva -, a sejtmutációk számának növekedése megállt.
Működik, de nem tudják, hogyan
Hozzá kell tenni, hogy a kutatók egyelőre nem ismerik a jelenség okait. Mindössze annyit állapítottak meg, hogy a vizsgált dohányosok többségének valahogy sikerült elnyomnia a további mutáció-halmozódást. "A mutációk ilyen mértékű kiegyenlítődése abból eredhet, hogy ezeknek az embereknek nagyon jól működő rendszereik vannak a DNS-károsodások javítására vagy a cigarettafüst méregtelenítésére" - mondta Dr. Simon Spivack, a tanulmány társszerzője.
Ha a kutatók eredményei igazak, új stratégia nyílhat meg a tüdőrák kockázatának korai felismerésére. Például meg lehetne határozni, hogy mely dohányzók hajlamosak a tüdőrákra, és kik kevésbé. A vizsgálat folytatásaként a kutatócsoport azt szeretné kideríteni, hogy lehetséges-e meghatározni egy ember DNS-javító vagy méregtelenítő képességét, és ezáltal feltárni, mekkora a kockázata annak, hogy a dohányzás miatt tüdőrák alakul ki nála.
