Ezért nem járnak a férfiak prosztataszűrésre

Évente nagyjából 1500 férfi hal meg prosztatarákban hazánkban, pedig a betegség korai stádiumban jó eséllyel gyógyítható. Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a veszélyeztetett korcsoportba tartozó magyar férfiak azért nem járnak szűrővizsgálatra, mert nem tudják, hogy veszélyeztetettek, nincs információjuk arról, hogy mi történik a vizsgálaton, valamint félnek a fájdalomtól. A tradicionális férfikép sem segíti a vizsgálatrajárási hajlandóságot.

Magyarországon rosszabb a prosztatarák halálozási rátája, mint az európai uniós átlag, az EU-27 országaiból a tizenkettedik hazánk ebben a rangsorban. A rákos megbetegedésben elhunyt magyar férfiak közül minden tizedik prosztatarákban veszíti életét, évente nagyjából 1500-an ebbe halnak bele. Az Affidea Magyarország országos, reprezentatív kutatás keretében vizsgálta  a 45 évnél idősebb magyar férfiak prosztatarákról szóló ismereteit és szűrésre járási hajlandóságát.

Ezért nem járnak a férfiak prosztataszűrésre

Az összes válaszadó 16 százaléka azt mondta, hogy azért nem jár prosztataszűrésre, mert fél, hogy fájni fog a vizsgálat. A megkérdezett férfiak közel fele nem rendelkezik elegendő információval a betegségről és/vagy a vizsgálatról, ezért nem jár: minden negyedik nem tudja, hogy mi történik a vizsgálaton, 23 százalékuk pedig azért nem jár, mert szerinte nem tartozik a veszélyeztetett célcsoportba. Utóbbi indokot a fiatalabb – 45-55 év közöttiek - férfiak kiugróan magas arányban jelölték meg.

A szakmai javaslat szerint 40 és 50 éves kor között legalább egyszer érdemes elvégeztetni egy olyan vérvizsgálatot, ahol a prosztataspecifikus antigént nézik meg, ez az úgynevezett PSA-vizsgálat. Emellett egy olyan prosztatavizsgálatot is kell végeztetni, amikor a szakorvos a végbélen keresztül megtapintja a prosztatát. Akinek a közvetlen családjában előfordult már a betegség, annak 45 éves kortól, a többieknek 50 éves kortól egy-két évente ajánlott prosztataszűrésen részt venni.

prosztataszűrés
A tradicionális férfikép sem segíti a vizsgálatrajárási hajlandóságot. Fotó: Getty Images

Habár a megkérdezettek 42 százalékának már volt problémája a prosztatájával, közel harmaduk mégsem fordult ezzel orvoshoz. A megkérdezett férfiak mindössze 9 százaléka indokolta azzal a szűrés elkerülését, hogy fél az esetleges rossz eredménytől. “A félelem mellett megjelenik egy másik visszatartó erő is, amikor a férfiak prosztatavizsgálatáról van szó: a túlzott szemérmesség. A hős férfi képébe sokaknak nem fér bele az, ami a fizikális vizsgálat során történik. A vizsgálatot egyébként lehet kíméletesen csinálni, ami nem jár nagy fájdalommal.” – mondta Dr. Somlai András, az Affidea Magyarország urológus szakorvosa.

Az sem jár szűrésre, akinek volt a családjában prosztatarákos

A megkérdezettek több mint fele még sosem járt prosztataszűrésen, harmaduk nem is tervezi. Mindössze 18 százalékuk jár évente. A fiatalabbak - 45-55 év közöttiek - közül szignifikánsan többen mondták, hogy még sosem jártak prosztataszűrésen és nem is tervezik: 44 százalékuk válaszolta ezt. 65 év felett megfordul az arány: szignifikánsan többen válaszolták, hogy legalább néhány évente járnak: a válaszadók 65 százaléka. Minden negyedik 65 évnél idősebb válaszadó évente jár.

A 8 általános végzettek és községben élők nagyobb arányban nem voltak még soha szűrésen, és nem is tervezik, mint a magasabb végzettségűek és a városlakók. A diplomások 65 százaléka legalább néhány évente jár szűrésre.

A válaszadók mindössze 16 százaléka mondta azt, hogy volt a családjában prosztatarákos megbetegedés, a többi nem tud róla vagy úgy tudja, hogy nem volt. A 65 évnél idősebbek 77 százaléka mondta azt, hogy nem volt a családban prosztatarákos megbetegedés. “Régebben még kevésbé volt divat egészségügyi gondokról beszélni a családban, mint manapság. Sok betegnek nem is mondta meg az orvos a valódi diagnózist, emögött sokszor egyfajta álkíméletesség állt, illetve sok esetben a család kérte, hogy ne terheljék az idős rokont a súlyos diagnózissal. Manapság ez szerencsére már másként van, a transzparens kommunikáció alapvető az orvosoknál.” – mondta Dr. Somlai András.

A kutatás szerint nemcsak az életkor, hanem a legmagasabb iskolai végzettség is összefüggést muatat azzal, hogy a megkérdezettek mennyire vannak tisztában a családjuk kórtörténetével. Minél tanultabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel van információja arról, hogy volt-e a családban prosztatarákos megbetegedés. A nyolc általános végzettek közel harmada nem tudja, hogy volt-e prosztatarákos megbetegedés a családban, míg az összes válaszadónál ez az arány 18 százalék. A diplomások körében pedig 12 százalék.

Lesújtó eredménye a kutatásnak, hogy az sem ösztönzi nagyobb arányban szűrővizsgálatra a férfiakat, ha volt a családjukban prosztatarákos megbetegedés. A prosztatarákos családtaggal rendelkező megkérdezettek 56 százaléka még sosem volt szűrésen, 42 százalékuk pedig nem is tervezi. Mindössze minden ötödik jár évente szűrésre.

Ezekkel a tünetekkel érdemes orvoshoz fordulni

A gyakori vizelési inger, a lágyéktáji fájdalom, a fájdalom a herezacskóban és a véres vagy fájdalmas vizelés prosztatagyulladásra utal, amellyel érdemes azonnal felkeresni egy szakrendelést. Közegészségügyi ellátás keretében nincs szervezett prosztataszűrés hazánkban, probléma esetén viszont a területileg illetékes urológiai szakrendelés felelős az ellátásért, ami háziorvosi beutaló nélkül is látogatható. A prosztatarákszűrést tünetmentes állapotban is javasolt elvégeztetni 50 éves kortól, legalább kétévente, amelyhez szintén nem szükséges a háziorvosi beutaló.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
Ecet helyett így tüntesd el a vízkövet: pár perc alatt szinte magától leválik a vízforralóról
vizelés
Így kell helyesen pisilni – kövesd a szakértő útmutatását!
gyógyszerfelírás
Eldőlt, nagy változás jön a gyógyszerfelírásban – Hivatalosan is kihirdették
Az Alzheimer-kór 16 korai jele: nem mindig a feledékenység az első tünet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +13 °C
Minimum: +4 °C

A felhős tájakon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, kisüt a nap, de délután ismét gyakran zavarhatják gomolyfelhők a napsütést. Már csak helyenként, inkább a nap első felében fordulhat elő gyenge eső, zápor. Az északias szél az ország nagy részén megélénkül, sőt helyenként erős, főként Vas és Zala nyugati részein viharos lökések is lehetnek.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között valószínű. Markáns frontátvonulás nem várható.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Boldogság vagy stressz: melyik hormon irányít? – Kvíz A hormonok apró kémiai hírvivők, amelyek szinte minden testi és lelki folyamatunkat szabályozzák. De vajon melyik fajtájuk miért felel?
kvíz
Hány kalória van egy szelet pizzában? – Kalóriakvíz feketeöves diétázóknak A tudatos táplálkozás alapja, hogy tisztában legyünk azzal, mit és mennyit eszünk. A kalóriaszegény ételek megválasztása segíthet, ha a fogyás a cél.