A keletkezett kép kontrasztosságának fokozása érdekében sok esetben kontrasztanyagokat alkalmaznak. Ezek a kontrasztanyagok az érpályában és a sejteken kívüli, úgynevezett extracelluláris térben lokalizálódva javítják a képminőséget. Az elmúlt időszakban a kontrasztanyagok körül sok vita alakult ki, mert sokan félnek, hogy agykárosodást okozhatnak - írja a pharmaonline.hu .
A Német Rákkutatási Központ ( DKFZ ) és a Heidelbergi Egyetem kutatói a Radiology folyóiratban megjelent írásukban arról számoltak be, hogy az MRI-kontrasztanyagok helyett glükózos oldat alkalmazásával is képesek az agyat érintő tumoros folyamatok megjelenítésére. Azt használják ki, hogy a daganatsejteknek fokozott a "szénhidrátéhségük", ezáltal a glükózfelvételük is. A glükóz sejteken belüli sorsának nyomon követése információval szolgálhat arról, hogy jelen vannak-e daganatos sejtek az agyban, és ha igen, akkor melyik régióban.
A módszer segítségével a német kutatóknak sikerült elkülöníteniük egymástól az egészséges és a kóros működésű agyterületeket, ami 9 glioblasztómás beteg és 4 egészséges önkéntes MRI-felvételeinek a feldolgozásából derült ki.
"Egyelőre nem ismert, hogy az MRI-jelet szolgáltató glükóz a sejten belüli vagy a sejten kívüli térben helyezkedik-e el. Amennyiben igazolható lenne, hogy a glükózszignál a sejten belüli (intracelluláris) térből származik, az jelentős plusz-információ lenne" - mondta a glükózeloszláson alapuló MRI-s módszert kifejlesztő kutatók egyike, Heinz-Peter Schlemmer.
