A daganatos megbetegedések esetén általános jelenség, hogy nagyon sokféle, egymásnak ellentmondó, szélsőséges információval lehet találkozni, legyen szó akár a prevencióról, akár a kezelés alatti étrendről. Csodadiétákat hirdetnek, de ilyenek nem léteznek – olvasható az MDOSZ szeptemberi hírlevelében. A dietetikusok csodadiéták helyett a változatos, mértékletes és kiegyensúlyozott táplálkozás érdemeit hangsúlyozzák. „Ennek oka egyszerűen az, hogy ez működik! Persze ez semmitmondó tanácsnak tűnhet önmagában, ha nem nézünk a dolgok mélyére. Ezért is fontos kiemelni, hogy a mértékletesség nem tiltólistákat és szigorú szabályokat jelent. Egyszerűen azt jelenti, hogy különféle összetételű ételeket eszünk, de egyik esetén sem alakul ki hosszú távon aránytalanság, hanem idővel kialakul egy mértékletes átlagfogyasztás” – szögezi le közleményében a szövetség.
Hozzáteszik, a kiegyensúlyozottság idővel, fokozatosan épül fel, és nem kell minden egyes étkezésnél megvalósulnia. Hiszen a legtöbb táplálkozási ajánlás az idővel elért átlagra vonatkozik. A különböző nemzetek hivatalos táplálkozási ajánlásainak fő célja az egészségtámogatás, amelynek része a leggyakoribb krónikus megbetegedések rizikójának csökkentése, azaz a prevenció. Nincs ez másképp hazai Okostányér ajánlás esetén, amely a lehető legjobb kiindulási alap, legyen szó akár prevencióról, akár az onkológiai terápiák alatti étrendről.
A legalapvetőbb tanácsok a megfelelő étrend kialakításához:
- fogyassz legalább napi 5 adag zöldséget és gyümölcsöt, amelyből 3-4 adag zöldség, 1-2 adag gyümölcs, illetve legalább 1 adag friss és nyers legyen
- minden főétkezésed tartalmazzon piros, narancs és sötétzöld színű zöldségeket, valamint hetente legalább egyszer kerüljön a menübe valamilyen hüvelyes is
- ajánlott 3 adag gabonaféle fogyasztása naponta, és ebből legalább 1 adag teljes értékű legyen, ezzel hozzájárulva a többi között a napi rostbevitelhez
- lehetőleg minden főétkezésed tartalmazzon teljes értékű fehérjét
- fogyassz naponta fél liter tejet vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméket, előtérbe helyezve az alacsony zsírtartalmú változatokat
- hetente tarts legalább egy húsmentes napot
- ne félj napról napra variálni a fehérjeforrásokat – az étkezések színesíthetőek halakkal, tojással, tejtermékekkel, hüvelyesekkel, gabonákkal, magvakkal egyaránt
- húsokból inkább a soványabbakat helyezd előtérbe
- hetente legfeljebb 350-500 gramm főtt, párolt vagy sült (500-700 gramm nyers) vöröshús kerüljön általánosságban az asztalra
- hetente legalább egyszer egyél halat
- vásárláskor lehetőség szerint próbáld meg azokat a termékeket keresni, amelyeknek alacsonyabb a só-, zsír- és cukortartalma
- ajánlott a zsírtakarékos ételkészítési módokra támaszkodni a konyhában, elsősorban növényi olajok felhasználásával
Az általánosabb javaslatokon túl persze sokat kutatott terület a daganatos betegségekkel kapcsolatban felmerülő védő és kockázati tényezők szerepe. Az ételeket és italokat, valamint a bennük lévő tápanyagokat és étrendi összetevőket együtt fogyasztjuk, sohasem egymástól elszigetelten. Az étrenddel és a rákkockázattal kapcsolatos kutatások azonban gyakran redukcionista (az állításokat, egyszerű tényekre visszavezető gondolkodás) megközelítést alkalmaznak, és az étrend bizonyos összetevőire összpontosítanak. Ez a szemlélet azonban azt feltételezi, hogy egy élelmiszer vagy tápanyag önmagában, a kísérő élelmiszerek vagy tápanyagok figyelmen kívül hagyása nélkül, specifikus biológiai hatást válthat ki, amely elősegítheti a rákos sejtek kialakulását és növekedését. Azonban ez nem a gyakorlatot, a mindennapi étkezéseket és azok hatását tükrözi – hangsúlyozza az MDOSZ.
Mit egyen a rákbeteg?
Ami az onkológiai terápiák idején követendő étrendet illeti, a kiindulási alap ebben az esetben is az Okostányér. Nagyon fontos, hogy ahány beteg, annyiféle a megfelelő étrend, és ennek kiválasztásáig alapos állapotfelmérés és megfelelő szaktudásra alapozott döntés vezet. Például meghatározza az adott betegség, az esetleges társbetegségek, műtétek, a tápláltsági állapot, a kezelés, a kialakuló mellékhatások, az egyéni szokások, preferenciák, lehetőségek. Továbbá a terápia során fellépő mellékhatások kezelése, illetve szükség szerint a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek („tápszerek”) megfelelő mennyiségének meghatározása és a használatával kapcsolatos tanácsok is fontosak. Így az onkológiai terápiák alatt javasolt dietetikushoz fordulni.
A cél minden esetben az egészségtámogató, változatos, mértékletes, kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes étrend. A „mi legyen kizárva” helyett a fő irány inkább a „mivel lehetne tovább színesíteni az étrendet” legyen – javasolják a hírlevélben a dietetikusok.
