A betegségek miatt kieső munkaerő pótlása önmagában is költséges, nem is beszélve a gyógyításra kiadott hatalmas összegekről, amelyek csak kisebb részben forgathatók vissza a gazdaságba. Nem véletlen, hogy Winston Chirchill brit miniszterelnök annak idején már megállapította, hogy minden országban a legnagyobb értéket az egészséges polgárok jelentik.
Manapság az egészséget fenyegető egyik legerősebb trend az elhízás . Az Európai Elhízás Napja alkalmából az Európai Elhízástudományi Társaság és 32 nemzeti tagszervezete, így a Magyar Elhízástudományi Társaság is azonnali lépéseket javasol az Európai Parlamentnek az elhízás jelentőségének felismerésére és megfelelő kezelésére, a drámaian növekvő trend megfékezésére. Az elhízás az ötödik vezető halálok világszerte, s ezt vált a 21. század legnagyobb népegészségügyi kihívásává.
Az európai országok elhízással összefüggő direkt és indirekt egészségügyi többletkiadása mintegy 70 milliárd euróra becsülhető. Az európai tudományos társaságok állásfoglalása szerint az elhízás multidiszciplináris eredetű krónikus betegség, amely túlmutat az egyéni kontrollon. Ráadásul az elhízás számos krónikus nemfertőző népbetegség, köztük a 2. típusú cukorbetegség , a szívbetegség és egyes daganatos betegségek előfordulását is növeli. A kezelése komplex megközelítést kíván, amelynek keretében a társadalomnak lehetővé kell tennie, hogy az elhízottak hosszútávon és megkülönböztetéstől mentes egészségügyi ellátáshoz jussanak.
Az egészségtelen életmóddal kapcsolatos problémák minden fejlett országban komoly problémát okoznak, így az óceán túlpartján is. Egy nagyszabású amerikai tanulmány megállapította, hogy egészséges életmóddal megelőzhető lenne a daganatos megbetegedések 20-40 százaléka, és a rákos halálozások fele.
A Harvard Egyetem és a Massachusettsi Általános Kórház tbb mint 135 ezer ember adatait elemező kutatásának ismertetése a JAMA Oncology folyóirat honlapján jelent meg. A tanulmányban az egészséges életmód és a rákbetegségek előfordulása, valamint a daganatos betegségek miatt halálozás közötti összefüggéseket vizsgálták.
Egészséges életmód alatt a nem-dohányzást vagy a dohányzással való felhagyást, a minimális alkoholfogyasztást (egy vagy kevesebb ital nők és kettő vagy kevesebb italt férfiak esetében), a 18,5-27,5 közötti testtömegindexet, heti 150 percnyi mérsékelt vagy 75 perc intenzív fizikai aktivitást értették a szakemberek. Azok a személyek, akik megfelelnek az összes feltételnek alacsony kockázattal számolhatnak, mindenki más magas kockázatú csoportban tartozik a daganatos betegségek kialakulását illetően.
A tanulmányban 89 571 nő és 46 399 férfi adatait analizálták, közülük 16 531 nő és 11 731 férfi tartozott az alacsony kockázatú csoportba, a többiek a magas kockázatúban helyezkedtek el. Összehasonlítva a két csoportban előforduló rákmegbetegedéseket és halálozást, a szakemberek azt találták, hogy az egészséges életmód nagy hatással van bizonyos ráktípusokra: a tüdőrákos esetek nagy többsége az életmóddal állt összefüggésben, csakúgy mint a bél-, a hasnyálmirigy- és a veserákos esetek egyötöde.
Kivetítve ezeket az összefüggéseket az amerikai lakosságra, megállapították, hogy még nagyobb mértékben lehetne megelőzni rákbetegségeket és az elhalálozást. A nők esetében úgy becsülték – az MTI beszámolója szerint –, hogy a daganatos betegségek 41 százaléka, a halálozás 59 százaléka, a férfiak esetékben a rákbetegségek 63 százaléka, a halálozások 67 százaléka megelőzhető lenne.
