Az emlőrákoknak kétféle típusa létezik, az öröklődő és a nem öröklődő emlőrák. Az előbbi szerencsére jóval ritkább, az eseteknek csak mintegy az 5 százaléka alakul ki örökletesen. Az öröklődő emlőrák kialakulásának kockázatát a BRCA1 és a BRCA2 génekben előforduló mutációk növelik mivel e két gén olyan fehérjéket állít elő, amelyek a DNS hibáinak kijavításáért felelős. Mutáns gének esetén romlik a DNS javítómechanizmusainak hatékonysága, ezért nő a daganat kialakulásának a kockázata. A mutációt nem hordozó nők esetében az emlőrák átlagosan 8 százalékos eséllyel alakul ki. Ha egy nő a két gén valamelyikének hibás változatát örökli, annál a betegség kialakulásának átlagos valószínűsége 40- 65 százaléka lesz.
A két gén mutációi ráadásul férfiaknál is jelen lehetnek (bár náluk egyéb okok miatt jóval kisebb arányban alakul ki a rák), így az örökletes emlőrák férfi ágon is öröklődik. A mutáció jelenléte egyéb daganatos megbetegedésekre is hajlamosít: petefészekrák, prosztatarák, hasnyálmirigy rák.
Azoknál az emlőrák szempontjából egészséges nőknél érdemes genetikai szűrést végezni e mutációk vizsgálatára, akiknél:
- a családtagok között 3-4 vagy több emlőrák előfordult még 60 éves kor előtt
- a családban petefészek rák fordult elő bármely életkorban
- előfordult emlő- vagy petefészektumor valamely közeli családtagjuknál a 40. életkor előtt, főleg ha ezek kétoldali vagy együttes megjelenésűek
- mindenkinél, ahol a családban már kimutatták a BRCA mutációt
A BRCA gének mutációja tehát részben lehet örökletesen (csírasejt mutáció) de kialakulhat az élet során is (szomatikus mutáció). Azoknál a már kialakult emlőrákos eseteknél fontos a daganatszövetből BRCA vizsgálatot elvégezni a 2015 NCCN iránymutatás alapján (USA) ahol:
- az emlőrák 50 éves kor előtt lakult ki
- kétoldali megjelenésű
- „tripla negatív” emlőrák 60 éves kornál fiatalabbaknál
- olyan betegeknél, ahol a közeli rokonoknál emlő,petefészek hasnyálmirigy rák alakult ki, illetve ismert a családban a BRCA mutációk előfordulása
- férfi emlőrák esetén
- emlőrák kialakulása az ashkenázi populációban
PARP-gátlók:
Új gyógyszer-csoport az emlőrák kezelésére mely célpontjául szolgáló molekula, a poli-ADP-ribóz polimeráz enzim, melynek a működését e szer akadályozza. A PARP a DNS molekula épségéért felelős molekuláris rendszer egyike. Ha a PARP-ot működésképtelenné teszik, a DNS-en apró törések keletkeznek. Ezeket a hibákat egy ép sejt, amelyben a DNS-hibajavítás valamennyi egyéb összetevője sértetlen, kijavítja. Azok a sejtek azonban, amelyekből a DNS-javító rendszer más tagjai is hiányoznak, a PARP gátlása esetén nagy számú DNS-károsodást szednek össze, és elpusztulnak. A BRCA mutáns emlőrák sejtekben BRCA-funkció hiányában nem "javítódnak ki" teljesen a DNS károsodások, így a PARP gátlás hatására (amely nem jelent akadályt a normális sejtek számára) a BRCA-működést nélkülöző mellrák-sejteket elpusztulnak.
