A nemzetközi kutatás azt vizsgálta, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében alkalmazott tirzepatid milyen szerepet játszik a szív- és érrendszeri kockázatok csökkentésében. A tanulmány tudományos jelentőségét jól mutatja, hogy harminc ország több mint hatszáz vizsgálóhelye vett részt a négy éven át zajló kutatásban, amely során 13 ezernél is több beteg adatait gyűjtötték. „Egy olyan gyógyszert vizsgáltunk, amelyet eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére fejlesztettek ki. A tirzepatid egy olyan gyógyszercsalád továbbfejlesztett tagja, amely a bélrendszeren keresztül aktiválódó hormonrendszer hatását fokozza” – magyarázta prof. dr. Várkonyi Tamás, az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika igazgatója, a The New England Journal of Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.
A tirzepatid hatásai a szív- és érrendszerre
„Cukorbetegség esetén a szív- és érrendszeri betegségek kockázata 2–4-szeresére nő, ezért minden lehetséges eszközt meg kell ragadnunk ennek csökkentésére. A vizsgálat elsődleges végpontjai között szerepelt a szív-érrendszeri eredetű halálozás, az infarktus és a stroke előfordulása. A tirzepatid nevű hatóanyagot vizsgáltuk az egyik aktív ágon, a másik aktív ágon pedig egy már korábban bizonyított gyógyszert. A vizsgálat azt igazolta, hogy a fent említett három szív-érrendszeri betegség előfordulását ugyanolyan mértékben csökkenti a tirzepatid, mint az összehasonlításként használt készítmény. Az újdonság az, hogy ez az első olyan, bélrendszeren keresztül ható gyógyszer, amely egyszerre két hormon hatását képes fokozni. Arról is gyűjtöttünk adatokat, hogy milyen mértékben csökkenti a vércukorszintet, a testsúlyt és a vérzsírokat, és ezekben a paraméterekben is kifejezetten markáns javulást tapasztaltunk” – árulta el Várkonyi professzor.
Mint azt korábban megírtuk, a tirzepatidot nemcsak a 2-es típusú cukorbetegség, hanem az elhízás terápiájában is egyre szélesebb körben használják. Alkalmazása mellett a mostani kutatás során a betegek testsúlya átlagosan több mint 11 kilogrammal csökkent, ami lényegesen nagyobb mértékű fogyás, mint a korábban alkalmazott készítmények esetében. A gyógyszert hetente egyszer, injekció formájában kell beadni. Súlyos mellékhatása elenyészően kevés esetben volt, általában enyhe emésztőszervi panaszokkal lehet számolni, mint például hányinger, hányás, hasmenés, amelyek idővel jelentősen enyhülnek.
„Egy újabb hatékony eszköz került a kezünkbe, amely a már meglévő terápiák mellett alkalmazva jelentősen javíthatja a betegek életminőségét” – összegezte az eredményeket Várkonyi. Hozzátette, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése nemcsak az egyéni egészség szempontjából kulcsfontosságú, hanem társadalmi és gazdasági jelentősége is van. A vizsgálat tehát mérföldkőnek számít a tudományban és a mindennapi klinikai gyakorlatban egyaránt. A kutatásban Prof. Dr. Várkonyi Tamás magyarországi nemzeti koordinátorként vett részt, és az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika betegeit is bevonták a vizsgálatba. A közleményt észak-amerikai, ausztrál és európai kutatók jegyzik, a közép-kelet-európai egyetemek közül egyedül az SZTE professzora szerepel a társszerzők között.
Borítókép: Getty Images
