A cukorbetegek pontosan tudják, mennyire fontos, hogy mikor és mennyi szénhidrátot juttatnak a szervezetükbe. Habár a szénhidrátok testünk egyik legfontosabb energiaforrásai, mivel azonban az emésztés során minden szénhidrát egyszerű cukorrá bomlik le, így diabétesz fennállása esetén nagyon oda kell figyelni a bevitelre. Általában véve a gyümölcsök, illetve bizonyos zöldségek esetén is számolni kell a szénhidráttartalommal, ráadásul előbbiek a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportjába tartoznak.
Cukorbetegek számára is mérvadó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) immár közel három évtizede közzétett ajánlása, amely napi mintegy 40 dekagrammnyi zöldség és gyümölcs elfogyasztását javasolja. A WHO szerint ekkora mennyiséggel már jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke , illetve az elhízás kockázata. A tudományos társaságok ajánlásai azóta is ekkora vagy ennél egy valamelyest nagyobb napi bevitelt javasolnak. A cukorbetegeknek azonban ezt a mennyiséget úgy el kell beosztaniuk, hogy arányaiban több zöldség szerepeljen az étrendjükben, mint gyümölcs, illetve hogy ne egyszerre fogyasszák el az ajánlott mennyiséget, hanem arányosan felosztva azt az egyes étkezések között. A reggeli és kora délelőtti órákban, illetve késő este pedig érdemes kerülni a gyümölcsöket.
Gyümölcsök szénhidráttartalma
Fontos megemlíteni, hogy a gyümölcsöket összetételük alapján rendszertanilag a friss, lédús gyümölcsök (például alma, cseresznye, málna) és a száraztermésű, héjas gyümölcsök (például dió, mogyoró) csoportjába soroljuk. Ennek megfelelően kémiai összetételük, tápanyagtartalmuk is különböző: előbbi csoport tagjainak szénhidráttartalma 2-25 százalék között mozog, míg a száraztermésű gyümölcsök cukortartalma ennél jóval alacsonyabb, 10 százalék körüli.
Gyümölcsök, amelyek 10 dekagrammjában...
- 7 gramm vagy annál kevesebb a szénhidrát: alma, citrom, grapefruit, málna, földieper, szeder, görögdinnye, ribizli;
- 8-10 gramm a szénhidrát: egres, birsalma, őszibarack, sárgabarack, nektarin, sárgadinnye, narancs;
- 11-15 gramm a szénhidrát: cseresznye, meggy, kivi, körte, mandarin, szilva, áfonya;
- 15 gramm vagy annál több a szénhidrát: szőlő, banán, datolyaszilva, gránátalma, mangó.
Az adatok tisztított mennyiségre vonatkoznak, vagyis például a barackot mag nélkül, a dinnyét héj nélkül kell számítani.
Gyümölcsfogyasztási kisokos
"A gyümölcsöket lehet egy-egy étkezés befejező fogásaként, desszertként enni, de fogyaszthatók önállóan, délutáni kisétkezésre is. Érdemes egészben, azaz darabolás, pépesítés, turmixolás nélkül tálalni ezeket, hiszen ezek a konyhai eljárások mind-mind emelik a glikémiás indexet , azaz gyorsítják a szénhidrátok felszívódását. Egy-egy étkezés alkalmával maximum két adag gyümölcs elfogyasztása javasolt. Egy adag egy maréknyi málnának, meggynek vagy egy ökölnyi méretű almának, narancsnak felel meg. Ettől függetlenül érdemes minden gyümölcsöt legalább egyszer lemérni, majd kiszámolni, hogy pontosan mekkora adag fogyasztható egy-egy étkezés alkalmával" – foglalta össze Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa.
Hozzátette, a cukrozott befőtteket, lekvárokat, aszalt gyümölcsöket, gyümölcspépeket és gyümölcsleveket mindenképpen jobb, ha kerüljük. Számolni kell továbbá azzal a ténnyel is, hogy minden ember más, így az ajánlott mennyiségek is eltérhetnek. Fontos tehát egy dietetikus szakember segítsége, aki személyre szabott tanácsadás során az egyéni paraméterekhez, adottságokhoz, szükségletekhez mérten alakítja ki a diétát.
