Modern életmódunk egyre inkább arra tolódik, hogy éjszaka is aktívak vagyunk, napközben viszont keveset mozgunk. Ez felboríthatja a szervezet természetes biológiai óráját, azaz a cirkadián ritmust. Ha ez a ritmus tartósan zavart szenved, az ronthatja a szervezet vércukor-szabályozó képességét, és megnövelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Mit csinál pontosan a melatonin?
A melatonint az agy tobozmirigye (glandula pinealis) termeli, főként sötétben. Ezért este és éjszaka emelkedik meg a szintje, míg nappal szinte eltűnik a vérből. A melatonin antioxidáns, gyulladáscsökkentő és öregedésgátló tulajdonságokkal is rendelkezik, és kulcsszerepet játszik a különféle alvászavarokban. Segíti az elalvást és támogatja a biológiai órát – de nem csak ezt.
A hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjein is vannak melatoninreceptorok, tehát a melatonin képes közvetlenül befolyásolni az inzulinkibocsátást.
Hogyan hat a melatonin az inzulinra?
Kutatások szerint a melatonin gátolhatja az inzulintermelést, különösen éjszaka. Ez természetes védelmi mechanizmus: ilyenkor a szervezet pihen, nem „vár” jelentős tápanyagbevitelt. Ha azonban valaki éjjel eszik, vagy melatonin-kiegészítőt szed este, akkor ez a mechanizmus felborulhat.
Ráadásul, egyes embereknél a melatonin hatása erősebb lehet, méghozzá genetikai okokból. A MTNR1B nevű gén például egy olyan melatonin-receptort kódol, amely fokozott melatoninérzékenységet eredményezhet. A kutatások szerint ennek a génnek bizonyos változatai megnövelik a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, mégpedig azáltal, hogy gyengítik az inzulinválaszt.
Melatonin-kiegészítők: segítenek vagy ártanak?
Sokan szednek melatonint alvászavarokra, jetlagre vagy csak azért, hogy jobban aludjanak. De fontos kérdés: biztonságos-e ez cukorbetegeknek vagy inzulinrezisztenciával élőknek? Egy tanulmány szerint a melatonin csökkentheti az inzulinérzékenységet, különösen, ha nem természetes alvásidőben szedik. A melatonin szabályozza a glükóz anyagcserét azáltal, hogy éjszakai inzulinrezisztenciát és nappali inzulinérzékenységet indukál, ami szorosan összefügg az éjszakai böjtöléssel és a nappali táplálkozással.
A tudományos kutatások fényében jól látható, hogy a melatonin nemcsak az alvás szabályozásában játszik szerepet, hanem komoly hatással van a szervezet vércukorháztartására és az inzulintermelésre is. Mivel a melatoninszint természetesen megemelkedik az esti órákban, ilyenkor a test kevésbé reagál az inzulinra, ami vércukorszint-emelkedést eredményezhet – különösen olyanoknál, akik már eleve inzulinrezisztensek vagy cukorbetegek. A háttérben nemcsak életmódbeli tényezők, hanem genetikai adottságok is szerepet játszhatnak: egyes gének érzékenyebben reagálnak a melatoninra, ezáltal fokozva a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
Bár a melatonin készítmények sokaknak segítenek az elalvásban, anyagcserezavar vagy cukorbetegség esetén fontos az óvatosság. Mielőtt valaki rendszeresen melatonint kezdene szedni, érdemes erről kezelőorvosával egyeztetni, különösen, ha már fennáll cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia.
