Ínyére való kezelés

Az étrendi kezelés a 2-es típusú cukorbetegség kezelésének alapja. Ez a terápia első lépése, és akkor sem hagyható abba, amikor a valaki már gyógyszerre szorul.

A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében a diéta célja elsődlegesen a testsúly és az inzulinérzékenység normalizálása. Ezen kívül szerepe van abban, hogy az inzulin-elválasztás zavara miatt - az étkezésre adott gyors inzulinválasz károsodik először - ne következhessen be evés után túlzott mértékű vércukorszint-emelkedés. Fontos a szövődmények (főleg a metabolikus szindróma egyéb elemei illetve a diabéteszes vesekárosodás) megelőzése és kezelése szempontjából is. Ha a beteg már inzulinkezelésre szorul, akkor a diétának a kezeléshez is illeszkednie kell.

A betegség kezdetén a diéta még nem különbözik lényegesen az egészséges emberek számára javasolt étrendtől. Később, a betegség előrehaladtával egyre több megszorításra lehet szükség. Ezért érdemes már az elején az étrendi kezeléssel megelőzni a betegség előrehaladását. Az étrendi kezelés az alapja a gyógyszeres kezelésnek is, tehát a gyógyszer vagy az inzulin nem a diéta helyett van, hanem azt kiegészítendő. Megfelelő táplálkozás nélkül semmilyen gyógyszeres kezeléssel nem normalizálható az anyagcsere. Az étrendet érdemes dietetikus bevonásával személyre szabni, a testsúly, a társbetegségek, a szedett gyógyszerek, a tervezett napi fizikai aktivitás és az étkezési szokások figyelembe vételével. Ez a cikk néhány fontos alapelvet tartalmaz, ami az egyéni tanácsadást nem pótolja.

Alapok: energiatartalom és tápanyag-összetétel

A szükséges energiatartalmat úgy állapítjuk meg, hogy a napi aktivitás (energiafelhasználás) mellett a normál testsúly elérését lehetővé tegye. Túlsúly esetén a cél a lassú testsúlycsökkenés (heti 0,5-1 kg), mert az ennél gyorsabb fogyás úgynevezett jojó-effektussal járhat: a diétával leadott súly vagy annál több is gyorsan visszajön. Általánosságban elmondható, hogy napi 1000 kcal alatti energia-bevitel nem javasolható, mert hosszú távon az ilyen étrend nem tartható, és magában hordja a jojó-effektus kialakulásának lehetőségét. Ráadásul a szervezet a nagyon alacsony energia-bevitel esetén "spórolóssá" válik, és a bevitt kalóriákat jobban elraktározza.

Nőknél városi életmód mellett körülbelül 1200, férfiaknál pedig 1500 kcal az az energiatartalom, ami lehetővé teszi a lassú fogyást. Fizikai munka, intenzívebb sport, nagy kert gondozása mellett ennél többre lehet szükség, a lényeg az egyenleg, azaz kevesebbet vigyünk be, mint amit felhasználunk.

Az étrend másik fontos jellemzője a tápanyag-összetétel. Az energiát hordozó tápanyag-összetevők a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék. Ezek közül elsősorban a szénhidrátok arányát szokás meghatározni. A mostanában oly divatos szénhidrátszegény diéták kialakult cukorbetegség esetén nem javasolhatóak. A bevitt energia 45-65 százalékát célszerű szénhidrátból fedezni. Ez 1200 kcal energia-bevitel mellett 135-195 g. A 130 g alatti napi szénhidrátbevitelt kerülni kell.

A fehérjebevitel ne haladja meg az energia-bevitel 20 százalékát, azaz 1200 kcal mellett a 60 grammot. Vesebetegség esetén további megszorítások is szükségessé válhatnak, mert a fehérjék lebontási termékei a vesén át távoznak a szervezetből.

A zsírbevitel javasolt mennyisége az energia-bevitel 25-35 százaléka, ami 33-47 grammnak és 1200 kcal-nak felel meg.

Milyen szénhidrátot fogyasszunk?

Természetesen nem mindegy, milyen az a tápanyag, amelyet elfogyasztunk. A szénhidrátok közül az egyszerű szénhidrátok gyorsan felszívódnak, és gyorsan emelik a vércukorszintet, amely emelkedéssel egy 2-es típusú cukorbeteg károsodott inzulin-elválasztása már nem tud lépést tartani és arra elég gyorsan saját inzulinnal válaszolni, még gyógyszeres kezelés mellett sem. Ezért fogyasztásuk kerülendő.

Az összetett szénhidrátoknak először elemeikre kell bomlani a tápcsatornában, csak aztán tudnak felszívódni, ezért lassabban emelik a vércukorszintet. A szénhidrát tartalmú ételek vércukoremelő hatásának tempóját a glikémiás index-szel jellemezzük. Minél alacsonyabb ez a szám, annál lassabban emelkedik a glukózszint az étkezés után. Ezt az értéket nem csak a szénhidrát összetettsége, hanem az étel zsírtartalma, elkészítési módja is befolyásolja. A magasabb zsírtartalom a szénhidrát-felszívódást is elnyújtja.

Speciális szénhidrátok a növényi rostok, ugyanis ezeket az emberi tápcsatorna nem tudja lebontani, így fel sem szívódnak. Számtalan kedvező tulajdonságuk miatt érdemes őket fogyasztani. Szerepük van a teltségérzés kialakulásában, így segíthetik a diéta tartását. Gátolják a zsírok, köztük a koleszterin felszívódását. Ballasztanyagként elősegítik a rendszeres, megfelelő állagú székletürítést, ami nemcsak a napi komfortérzés, hanem a vastagbélrák megelőzése szempontjából is fontos. Ez a ráktípus cukorbetegségben sajnos gyakrabban fordul elő. Ezért a magas növényi rosttartalmú ételek (hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék, gabonapelyhek, gabonakorpa) fogyasztása feltétlenül javasolt, valamint a nyers zöldségeké és gyümölcsöké is.

Milyen zsírokat és fehérjéket együnk?

A zsírok közül a telítetlen zsírok inkább növényekben, míg a telítettek állati eredetű élelmiszerekben fordulnak elő. Utóbbiak fogyasztását szorítsuk vissza, az össz energiatartalom 7 százaléka alá (1200 kcal energia-bevitel esetén 10 g alá). Tehát a zsíros kenyér helyett, még ha lilahagymával esszük is, kedvezőbb az olívaolajas kenyér. De a növényi eredetű zsírokkal is vigyázzunk, élettani hatásaik kedvezőbbek, mint az állati eredetűeké, de az energiatartalomban nincs különbség, túlzott fogyasztásuk ugyanúgy hizlal!

A különböző növényi zsírokból, de mégis mesterségesen előállított margarinok helyett érdemes a természetben is előforduló növényi zsiradékokat előnyben részesíteni.

A fehérjék közül mindenképpen szükségünk van állati eredetűekre, mert egyes aminosavak, amelyeket szervezetünk nem tud előállítani, nincsenek meg a növényi fehérjékben, csak az állati eredetűekben.

Egyéb tápanyagok

A megfelelő ásványi anyag, nyomelem és vitaminbevitel cukorbetegek esetében is éppen olyan fontos, mint egészséges anyagcseréjűeknél. Az energia-bevitel nagyon szigorú megszorítása esetén szükség lehet ezek külön pótlására, különösen olyan időszakokban, amikor a friss zöldség és gyümölcs beszerzése nehézségekbe ütközik. Időnként megjelennek közlések az antioxidánsok (pl. E-vitamin, -karotin) vagy a króm speciális kedvező hatásáról cukorbetegekben. Ezek a várt előnyös hatások nagy vizsgálatok során nem igazolódtak.

Élvezeti szerek

Az alkoholfogyasztás abszolút ellenjavallt azok számára, akik a 2-es típusú diabéteszhez társuló anyagcsere eltérések részeként hajlamosak a nagyon magas trigliceridszintre. Ilyen személyeknél akár már egy pohár alkoholos ital elfogyasztása ilyen olyan magasságokba emelheti a trigliceridszintet, ami már a hasnyálmirigy gyulladás veszélyét rejti magában. Akiknél nincs ilyen veszély, azok kihasználhatják a vörösbor szívvédő hatását, de csak mértékkel. Nők ne fogyasszanak többet napi egy pohárnál, férfiak kettőnél. A választandó a száraz vörösbor, ami nem emeli, esetleg kismértékben csökkenti a vércukorszintet. Édes borok, likőrök kerülendőek. A sörről nem hiába mondjuk, hogy folyékony kenyér; egy üveg sörben kétharmad zsömlének megfelelő (20 g) szénhidrátot találunk. Ha ez sem tud eltántorítani minket fogyasztásától, mindenképpen bele kell számolni az engedélyezett szénhidrátmennyiségbe, azaz ugyanakkora szénhidrát tartalmú szilárd táplálékról kell lemondani érte. A pálinkafélék fogyasztása senkinek sem javasolható. Ha mégis erre adnánk a fejünket, számítsunk arra, hogy vércukorértékünk lefelé fog elmozdulni, tehát valamilyen szénhidrátot fogyasszunk mellé. A legjobb ezt mégis elkerülni.

A kávé és a tea fogyasztása önmagában nem ellenjavallt, problémát az ízesítésre használt anyagok (cukor, méz, tej, ne adj isten tejszín) jelenthetnek. A kávé emelheti ugyan a vérnyomást, de rendszeres fogyasztóknál hozzászokás lép fel, tehát aki mindennap megiszik 1-2-3 kávét, ezután is megteheti.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +18, +29 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt nyugat felől csökken a felhőzet, de keleten elszórtan záporok kialakulása várható. Délután tovább szakadozik, csökken a felhőzet, hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. A szél napközben élénk északkeleti lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 18, 29 fok között alakul. Késő este 11, 18 fok lesz. Kedden ugyan markáns front nem érkezik, a körülmények viszont kettősfront jellegű légköri helyzethez hasonlítanak. Felerősödhetnek a keringési és vérnyomáspanaszok, nyugaton migrén, keleten görcsös fejfájás jelentkezhet. Többen alvásproblémákkal küzdhetnek, a szabadban ingadozó hő- és komfortérzettel érdemes számolni. Gyakori lehet az ingerlékenység is. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció