Súlyos, alattomos betegséget okozhat a dohányfüst

A COPD, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése alapján 2030-ra várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött. Magyarországon a COPD-s betegek száma feltételezhetően megközelíti a félmilliót, viszont diagnózis hiányában csak a betegek körülbelül kétharmadát látják el.

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) egy olyan kórkép, amely korlátozza a betegek életét, továbbá világszerte a halálozás és a rokkantság jelentős okaként tartják számon. Legsúlyosabb formája még az egyszerű teendők elvégzésében, például akár a mosakodásban és öltözködésben is korlátozza a beteget – olvasható a Boehringer Ingelheim közleményében. Tünetei közé tartozik egyebek mellett:

  • a köhögés,
  • a nyákos köpettermelés,
  • illetve a fizikai megterheléskor jelentkező légszomj.

Magyarország sajnos az elsők között jár a daganatos és légúti megbetegedések miatti halálozások számában. A betegek többsége ráadásul későn fordul orvoshoz, így a COPD-ben szenvedők számát is csak megbecsülni lehet. Ismert például, hogy a dohányosok nagyjából ötöde küzd COPD-vel, amely nagyságrendileg 5-600 ezer főt jelenthet. Az itthon népbetegségnek számító betegség a betegekre és az egészségügyi ellátórendszerre is nagy terhet ró, ezért különösen nagy jelentősége van a megelőzésnek és a korai felismerésnek – a megfelelő kezeléssel ugyanis lassítható a tüdő károsodása.

fulladó fiatal nő inhalátort használ
A COPD 2030-ra várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz világszerte. Fotó: Getty Images

A COPD és a dohányzás

A COPD kialakulásáért a legtöbbször a dohányfüst tehető felelőssé. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a cigarettában kizárólag a nikotin káros és rákkeltő, holott a különböző égéstermékek és a kátrány is hozzájárul a tüdő megbetegedéséhez. Dohányzáskor a szervezetet károsító anyagok, a teljesség igénye nélkül:

  • a nikotin, amely a függőség kialakulásáért is felelős;
  • az égés során keletkező szén-monoxid, amely gátolja a vér oxigénszállító képességét és ezáltal a szervek oxigénellátását;
  • a kátrány, amely gyulladást és daganatot okozhat, emellett jelentősen növeli a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát;
  • valamint az égéstermék-részecskék, amelyek nagyon picik, ezért könnyen bekerülnek a léghólyagocskákba és a véráramba, így pedig eljutnak mindenhova és károsítják az egész szervezetet.

A COPD leggyakoribb oka tehát egy olyan körülmény, amely jelentős mértékben rajtunk múlik. Az aktív dohányzás az egyén saját felelőssége. De fontos megemlíteni a passzív dohányzást is, és ezzel együtt a dohányzók azon felelősségét, hogy az általuk kibocsátott füst a környezetükben levőkre is káros hatással van. Azonban a dohányzás pótlására kifejlesztett egyéb, nem égésen alapuló eszközök sem tekinthetők megoldásnak, mert azok – a dohányzáshoz hasonlóan – szintén idegen anyagot juttatnak a tüdőbe, amellyel annak meg kell küzdenie. 

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a lakóhelyünkön időnként lehet gyengébb a levegő minősége – viszont szinte mindig van befolyásunk arra, hogy változtassunk a minket érő hatásokon, és ezzel óvjuk a tüdőnk egészségét. Például a mindennapos szellőztetés idejét is megválaszthatjuk úgy, hogy jobb minőségű levegőt engedjünk be lakótereinkbe.

„Azt tettem, amit sok COPD-s: semmit”
Olyan természetes, mint a légzés – emlegetjük sokszor, bele sem gondolva, mennyien élnek úgy, hogy számukra minden egyes lélegzetvétel küzdelmes. A COPD még mindig a kevésbé ismert betegségek közé tartozik, 3 érintett elbeszéléséből azonban egy kicsit jobban is megismerheted ezt a súlyos kórt.

Hogyan kezelhető a COPD?

A COPD-vel diagnosztizált betegeknél az orvos célja, hogy kezelje a tüneteket, vagyis csökkentse a légszomjat, valamint megfékezze az egészségromlást. A szakemberek általában inhalátorokat írnak fel, amelyek megnyitják a légutakat, segítve ezzel a légzést.

Az orvos által előírt gyógyszerek alkalmazása mellett mi magunk is nagyon sok dolgot tehetünk a tüneteink enyhítése érdekében. Először is kerüljünk minden olyan anyagot és helyzetet, amelyek előidézhetik a COPD-s panaszok romlását! Ilyen például a füst, az erős szagok, a hajlakk, a környezeti légszennyezettség és a stressz.

Ha pedig légzési nehézséggel küzdünk a mindennapok során, keressük fel háziorvosunkat, aki beutalhat minket egy tüdőgyógyászhoz egy légzésfunkciós vizsgálatra. Ez egy fájdalommentes beavatkozás, amelynek segítségével megismerhetjük tüdőnk állapotát. Az időben történő felismerés, a pontos diagnózis és a személyre szabott terápia nagyban segíti a betegség előrehaladásának lassítását, emellett hozzájárulhat a jobb életminőség minél további fenntartásához is – írták a közleményben.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A felhősebb tájakon is csökken a felhőzet, és országszerte gomolyfelhős, napos idő várható. Néhol kialakulhat zápor, északkeleten egy-egy helyen az ég is megdörrenhet. Megélénkül, a Dunántúl északnyugati részén meg is erősödik a déli szél. A hőmérséklet délután 18 és 23, késő este 9, 15 fok között valószínű. Szombaton még lehetnek elvétve kisebb záporok, de a hét utolsó napján már a csapadék sem zavarhatja meg a kinti programot.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra