(MTI-Press) - Évszázada még népbetegség volt Európa országaiban a tüdő-tuberkolózis, Magyarországon pedig oly sok áldozata volt, hogy el is nevezték morbus hungaricusnak (magyar halál). Napjainkra - hála a védőoltásnak és az antibiotikumoknak - ez a jelző már indokolatlan, de a tbc nem tűnt el, sőt: a korábbi gyógyszerekre rezisztenssé vált kórokozókkal ismét támad. A kötelező tüdőszűrés az ország legtöbb területén már a múlté, azonban megfelelő életmóddal és környezetben megóvhatjuk tüdőnk egészségét más kórokkal szemben is - állítja a szakgyógyász, aki azért a rizikófaktorokat nem becsüli alá.
A szerencsésebbek életük során csak akkor találkoznak tüdőgondozóval, tüdőgyógyásszal, ha az éves tüdőszűrésre mennek. Mindezt most már csak múlt időben mondhatjuk, mert az ország túlnyomó részén megszűnt a kötelező tüdőszűrés, csupán egyes régiókban és Budapest néhány kerületében maradt kötelező. Dr.Weiler Andrea tüdőgyógyásztól ezért először azt kérdeztük:
- Szakorvosként helyesnek tartja a döntést?
- Az indoklás szerint a lakosság rendszeres szűrése az eddigi formában korszerűtlennek bizonyult. A tüdőgondozói hálózatot anno elsősorban a tbc-s betegek kiszűrésére hozták létre. Ma a lakosság körében újonnan felfedezett fertőzöttek száma nem indokolja a teljeskörű szűrést, már csak azért sem, mert a legveszélyeztetettebbek (például a hajléktalanok) nem hozzáférhetőek a rendszer számára. A tüdőrák korai felismerésére viszont nem elég érzékeny ez a módszer. Tehát azt a pénzt, amit eddig tüdőszűrésre fordítottak, inkább a rizikócsoportba tartozó emberek (például a negyven év feletti dohányosok) hatékonyabb, nagyfelbontású HR-CT-vel történő vizsgálatára kellene fordítani. Most viszont csak ott tartunk, hogy a tüdőszűrés már nem kötelező, ám a rizikócsoportok szűrése széles körben még nem indult el - foglalja össze a helyzetet a doktornő.
- Praktizálása során mit tapasztal? A tüdő- és légzőszervi megbetegedések közül melyik az, amellyel leggyakrabban felkeresik?
- A leggyakoribb talán a krónikus obstruktív tüdőbetegség, közismertebb nevén a COPD. Ide tartoznak azok a köhögéssel, köpetürítéssel, alkalmanként nehézlégzéssel járó idült kórképek, amelyek nem sorolhatóak más, konkrét kategóriákba, mint például a tbc, a daganatos megbetegedés vagy az asztma. Két nagyobb kórkép tartozik ebbe a csoportba, a krónikus hörghurut és a tüdőtágulás.
Mindkettő elsősorban a dohányzás, illetve káros környezeti hatások - például légszennyezés - következtében jön létre és ma már népbetegségnek tekinthető. Ezen kívül egyre több az allergiás, asztmás beteg és sajnos nő a tüdődaganatos betegek száma is.
Elsősorban a nők körében mutatható ki meredek emelkedés, ennek oka lehet, hogy régebben a nők körében kevesebben dohányoztak, ma viszont - szomorú tény - de egyre elterjedtebb.
- Allergia. Miért sújt ez egyre nagyobb tömegeket? Régen is volt pollen, virágpor a levegőben, talán még több is, mint ma, hiszen nagyobb volt a zöldterület.
- Megoszlanak a vélemények. Sokan az allergia kialakulását egészen a születésig vezetik vissza. Szerintük több az allergiás gyerek azok között, akik tavasszal vagy nyár elején születtek, illetve akiket nem, vagy rövidebb ideig szoptatott az édesanyjuk.
Gyakoribb azok között is, akik "burokban" nevelkedtek, nem kerültek gyerekközösségbe, kisgyerek korukban megvédték őket a környezeti hatásoktól. Tény viszont, hogy egyre több allergénnel találkozunk - vegyi anyagok, szennyeződések, mesterséges élelmiszer-adalékok -, amelyek folyamatosan izgalomban tartják az ember immunrendszerét. Ez is elősegítheti az allergia kialakulását. De befolyásoló tényező a látszólagos és valós növekedésben az is, hogy korábban ez nem volt ennyire felkapott téma. Kevesebb ember fordult orvoshoz, kevesebbet beszéltek róla, ma viszont a média segítségével ott van a köztudatban. Az én gyerekkoromban is voltak szénanáthás gyerekek, tavasszal tüsszögtek, majd elmúltak a tünetek.
- Milyennek ítéli meg a magyarok tüdejének egészségi állapotát? Köztudott, hogy például a szívünkkel nincs okunk dicsekedni a nemzetközi összehasonlítások alapján.
- Sajnos Magyarország igen előkelő helyen áll a dohányzók világranglistáján, a környezetszennyezési adataink sem hízelgőek és nem utolsósorban gond az is, hogy a magyar emberek még mindig elhanyagolják egészségüket. Az a beteg, aki megjelenik a tüdőgondozói ellátásban, csak a jéghegy csúcsa. Tüdőgyógyászati szempontból azt mondhatom, elég beteg a magyar populáció - állítja dr. Weiler Andrea.
- Harminc-negyven éve bátran javasolhattuk, hogy sétáljunk sokat a friss levegőn. A növekvő légszennyezettség korában hogyan őrizzük egészségünket?
- Vannak tényezők, melyeket nem tudunk kiküszöbölni.A pesti gyereket ne a Körúton sétáltassuk, hanem például a Margitszigeten, a Jánoshegyen. A dohányzást viszont egyértelműen kiszűrhetjük. Ezen kívül pedig érdemes odafigyelni az étkezésünkre és gondot fordítani rendszeres testmozgásra, erőnléti állapotunkra is.
- Végül térjünk vissza a rákszűrésre. Hiszen a gyógyításnál talán fontosabb a korai felismerés.
- A negyven év felettiek, főleg a dohányosok számára javasolható mindenképpen, hogy évente menjenek el fül-orr-gégészeti, szájsebészeti-onkológiai és tüdőgyógyászati kivizsgálásra. Javasolnék légzésfunkciós vizsgálatot is, hogy időben kiszűrjük a COPD-s betegeket, mivel a légzésfunkció romlása gyógyszerekkel lényegesen lassítható.
A rák gyógyításával kapcsolatban hangsúlyozta a doktornő, hogy a korai felismerés a gégerák esetében nagy százalékban hoz teljes gyógyulást, tüdőráknál elsősorban azok a betegek lehetnek ismét egészségesek, akiknél műtétileg teljesen el lehet távolítani a daganatot. Más esetben csak az életet tudják meghosszabbítani, illetve az élet minőségét tudják javítani. A betegek számára viszont ez is sokat jelent.
Hamary Dénes
