Légszomj "Nem kap levegőt", "kifogyott belőle a szufla", "kapkod levegő után" - ilyen kifejezésekkel próbáljuk meg a magyar nyelvben érzékeltetni, hogy milyen az, amikor valakinek a légzési teljesítményével baj van.
Egészségesen természetesnek tartjuk, hogy a légzés automatikusan működik, gondolni sem kell rá, de sajnos, sokan nem figyelnek fel arra sem, ha a levegőáramlásuk már nem az igazi. Szinte hihetetlen, de a tüdőgyógyászati statisztikák bizonyítják, hogy többnyire csak akkor fordul egy beteg orvoshoz légúti akadályozottság miatt, amikor a spirometrikus mérések szerint a légzési teljesítményének már legalább a felét elvesztette.
Egy elhanyagolt betegség Van egy lassan kifejlődő kór, amely évente több ember halálát okozza, mint a tüdőrák és emlőrák együttesen, amely kezeletlenül halálos kimenetelű, és amellyel mégis, a benne szenvedőknek csak mintegy ötöde fordul orvoshoz. Ez a betegség a COPD, amely nevét a Chronic Obstructive Pulmonary Disease, a krónikus obstruktív tüdőbetegség kezdőbetűiből kapta. Ma már a COPD-t a negyedik vezető halálokként tartják számon a világon (évente 2,75 millió életet követel), és a halálozási gyakorisága világszinten is növekszik. A betegek között több a férfi, de a jelek szerint egyre gyakoribbá válik a nők körében is, és a dohányzók számának, valamint a légszennyezettségnek a növekedése miatt azokban az országokban is terjed, amelyekben eddig kevésbé volt jellemző.
A WHO prognózisa szerint a COPD 2020-ra már a szívbetegségek és a stroke után a harmadik leggyakoribb halálokká fog előrelépni a világon. Jelenleg hatszázmillióra becsülik az ebben szenvedők számát.
Előfordulása a különböző országokban eltérő, de a negyven évnél idősebbek között tíz százalékra teszik a gyakoriságát - ismertette dr. Böszörményi Nagy György professzor, a Magyar Tüdőgyógyász Szakmai Kollégium elnöke. Magyarországon mintegy 110 ezer a tüdőgyógyászok által regisztrált betegek száma, rajtuk kívül még ötvenezernyien lehetnek a háziorvosok által ismert, kezelt betegek, de sajnos, a COPD-sek valódi száma ennél jóval nagyobb, legalább félmillióra becsülhető.
Kellemetlen tünetek, elfogyó levegő A krónikus légúti betegség lényege a légúti szűkület, a légúti áramlás akadályozottsága. Hogy ez mit jelent, azt Rónay Zoltán tüdőgyógyász egy kis helyzetgyakorlattal mutatta be a témával foglalkozó sajtótájékoztatón egybegyűlteknek.Ha mély belégzés után néhány másodpercig benntartjuk a levegőt, majd csak a felét engedjük ki, és ezt megismételjük néhányszor, mindannyian ízelítőt kaphatunk abból, mit érez egy olyan COPD-s beteg, akinek a légúti szűkület miatt felére csökkent a légzési kapacitása.
Az érintettek azonban többnyire megvárják, amíg ennél is egyértelműbb tünetek jelentkeznek: általában a tartóssá vált köhögés, köpetürítés és fulladás miatt fordulnak orvoshoz.
Előrehaladottabb állapotban a tüneteket nehézlégzés, a kilégzéskor időnként sípoló hang, fáradékonyság, valamint a terhelhetőség csökkenése is kíséri. A COPD tulajdonképpen keretdiagnózis, amelyen belül többféle elváltozás is megjelenhet, leggyakrabban krónikus hörghurut és tüdőtágulat fordul elő. A légzésfunkció akkor változik kedvezően, illetve a légzésromlás azáltal fékeződik le, ha a beteg abbahagyja a dohányzást, de sajnos, sokan ezt még a betegségtől szenvedve sem tudják megtenni. Még azokban az országokban is, amelyekben a hazainál nagyobb figyelem hárul erre e betegségre, csak mintegy húsz százalékra tehető a dohányzásról tartósan leszokni képes érintettek száma.
Egy nagyszabású vizsgálat... A kutatók régóta keresnek olyan gyógyszert, amelynek alkalmazásával a dohányzás abbahagyásához hasonló szintű javulás érhető el.
Nemrégiben tették közzé annak a nagyszabású vizsgálatnak az eredményét, amellyel a COPD kezelésére alkalmazott hatóanyag, a tiotropium potenciális, hosszú távú, funkciót befolyásoló hatékonyságát vizsgálták. Ez az ún. UPLIFT-vizsgálat mérföldkőnek számít, hiszen különösen nagyszámú beteggel (37 országból 5993 fő), minden eddiginél hosszabb vizsgálati idővel és másfél millió adag gyógyszerrel végezték. A teszt érdekessége az is, hogy a kontrollcsoport nem placebót kapott, hanem a vizsgált tiotropiumon kívül gyakorlatilag minden, ez idő tájt használatban lévő légzéskönnyítő szert. Így még figyelemreméltóbb a vizsgálat eredménye.
...biztató eredményekkel Az UPLIFT® tanulmány egy négy éven át tartó klinikai vizsgálat volt. Bebizonyosodott, hogy a tiotropium javítja a légzésfunkciót, jobb életminőséget biztosít a betegeknek, az állapotrosszabbodásokat, az exacerbációkat csökkenti, és a jobb életkilátások által hosszú távon hatással van a COPD klinikai lefolyására: a halálozási arány is javult az ezzel kezelt betegeknél. Úgy tapasztalták, hogy éppen a legnagyobb számú betegcsoport, a közepesen súlyos állapotban lévő betegek esetében érhető el ezzel a legjobb eredmény, mert ebben a stádiumban a gyulladásos reakciók még jobban kezelhetők - ismertette Böszörményi professzor.
A tiotropium kezelés egy olyan alapvető fenntartó terápiának bizonyult, amelynek korai bevezetése még a hosszú hatású béta-agonista és szteroid kombináció alkalmazását megelőzően indokolt a COPD kezelésére, a korán elkezdett terápia jó életminőségben megélt további életéveket jelenthet a COPD-s betegnek.
A magyar betegek esélyei A tiotropium hatóanyagú gyógyszer Magyarországon is kapható, sőt legutóbb az Év Gyógyszerének is választották. Az érintettek számára mindennél fontosabb, hogy betegségük mielőbb diagnosztizálva legyen, és a kezelésük minél előbb elkezdődhessen.
Megkérdeztük dr. Somfay Attilát, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökét, hogy mennyire együttműködők ez ügyben a magyar háziorvosok. Elmondta, hogy sajnos, nemcsak nálunk, hanem a világ minden részén az a jellemző, hogy a beteg úgy távozik az orvostól, hogy nem kerül sor spirometriás vizsgálatra. A COPD ugyanis legkönnyebben ennek segítségével lenne diagnosztizálható. Felmérések szerint nagy számban fordul elő, hogy más betegségként, például asztmaként diagnosztizálják, és nem vált általános gyakorlattá, hogy a háziorvosok szakorvoshoz küldjék tovább a légzési akadályozottsággal küzdő beteget.
A szakemberek ebben szeretnének továbblépni, hogy a betegek eljussanak a magyarországi 170 tüdőgyógyász szakrendelő valamelyikébe, ahol ezt az egyébként rutinszerű, ötperces vizsgálatot is elvégeztethetik. A COPD esetében a korai kiemelésnek különösen nagy jelentősége van, hiszen a célzott kezeléssel a további légzésromlás megakadályozható, de az addig bekövetkezett légzésfunkció-vesztés nem állítható helyre.
