Magyarországon minden évben április 10-én rendezik meg a nemzeti rákellenes napot. Azért ezen a napon, mert ekkor született dr. Dollinger Gyula sebész, aki 1902-ben megalapította az Országos Rákbizottságot. A szakember nevéhez fűződik a rákregiszter létrehozása, valamint a dohányzás és a rák összefüggéseinek hangsúlyozása is – olvasható a kismarosi Málnalevél Patika Facebook-bejegyzésében.
A korai felismerés sokszor sorsdöntő
A rákellenes nap alkalmából a gyógyszerészek fontosnak tartották kihangsúlyozni a prevenció, valamint az országosan elérhető, szűrővizsgálatokon való részvétel szerepét. „A daganatos betegségek kialakulása több szakaszból álló, akár évekig elhúzódó folyamat, amely alatt – egyes betegségek esetén – lehetőség van a tünetek megjelenése előtti kimutatásra, szűrésre” – fogalmaztak.
Hozzátették, ha a daganatos betegséget időben felismerik, a kezelést pedig korán elkezdik, azzal jelentősen csökkenhet a rákkal összefüggő halálesetek száma és a betegségteher, miközben a terápia eredményessége nagymértékben nő. „Korai diagnózissal és megfelelő kezeléssel még a kialakult daganat esetén is van esély a teljes gyógyulásra” – emelték ki.
Ezeket a szűréseket ne hagyd ki!
A bejegyzéshez a Nemzeti Népegészségügyi Központ (új nevén Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, NNGYK – a szerk.) egy korábbi infografikáját mellékelték, amely a legfontosabb szűrővizsgálatokat és ajánlott gyakoriságukat részletezi.
Mint látható, a szakmai ajánlások szerint havonta javasolt az emlők, a herék és az anyajegyek önvizsgálata, évente egyszer pedig érdemes szakemberrel megnézetni a látást, a hallást, a prosztatát, az anyajegyeket és a szájüreget is. Mindezek mellett az emlő- és a vastagbélszűrésre 2 évente, a méhnyakrákszűrésre pedig 3 évente ajánlott időt szánni.
Petefészekrákról akkor beszélünk, ha a petefészkekben vagy azok körül ellenőrizhetetlenül növekednek a kóros sejtek, amelyek idővel tumort alkotnak. Bár ez mindössze a nők nagyjából 1,1 százalékánál alakul ki, mégis nagyon veszélyes betegségről van szó, a tünetmentes pácienseknél ugyanis majdnem lehetetlen felfedezni.
