A purpura többnyire a test egy jól elkülöníthető területén jelenik meg, lehet egészen kis kiterjedésű, de akár jóval nagyobb is. A kiütésektől eltérően a purpura nem változtatja a színét ha nyomást helyezünk rá, és nem is szokott viszketni. Mivel tulajdonképpen egy tünetről van szó, az orvosok első feladata megállapítani, hogy mi okozza a purpurát. Ehhez először is megállapítják a vérlemezkék mennyiségét, és ez után sorolják be kétféle kategóriába.
Az első a trombocitopéniás purpura, amiről alacsony vérlemezkeszám mellett beszélünk, és többnyire valamilyen vérelzáródási problémára utal. A nem-trombocitopéniás purpura normális vérlemezkeszám mellett alakul ki, és valamilyen más típusú betegségre tünete.
A leggyakoribb a Henoch-Schönlein purpura, ami főleg fiatal gyerekeknél jelenik meg, és egy légzőszervi fertőzés tünete. Általában magától elmúlik, de időnként előfordul, hogy vesebetegséget okoz. Az idiopátiás trombocitopéniás purpura ismeretlen okból alakul ki, és a vérlemezkék pusztulásával jár, ami erős bevérzéseket okozhat.
A leggyakoribb a Henoch-Schönlein purpura
Mindenképpen fel kell keresni az orvost, ha purpura mellett olyan tüneteket is észlelünk, mint az ízületi fájdalom, a gyomorpanaszok, a veseelégtelenség, fáradékonyság. A legveszélyesebb dolog amire a purpura jelenléte utalhat, az az erek elzáródása - ez ugyanis könnyen vezethet vérrög kialakulásához és trombózishoz.
A purpura kezelése elsősorban a kiváltó betegség orvoslását jelenti. A gyógyszeres megoldások mellett az immunrendszer megerősítésére is fontos, valamint a vérlemezkék számának növelése.
Sajnos a purpura olyan betegségek jele is lehet, mint a vesebaj vagy a leukémia , ilyenkor akár kemoterápiás kezelésre is szükség lehet.
