Nem minden bőrkinövés anyajegy, csupán a köznyelvben hívjuk így szinte az összes barnás foltot. Az anyajegyek lehetnek velünk születettek is, de folyamatosan keletkeznek az életünk folyamán, főként gyermek- és serdülőkorban. Méretük változatos, néhány millimétertől egy-két centiméter nagyságig terjedhet. Színük általában barna. Az anyajegyek emellett lehetnek sima felszínűek, laposak vagy félgömbszerűen előemelkedők is.
„Orvosi szempontból mi azokat a képződményeket nevezzük anyajegynek, amelyek melanocitákból, azaz pigmentsejtekből alakulnak ki. Ezektől megkülönböztetjük azokat a bőrkinövéseket, amelyek egyéb bőrsejtekből alakulnak ki, például a kötőszövetekből, az érszövetekből, a hámsejtekből vagy éppen az immunsejtekből” – magyarázta dr. Kalas Diána, az Affidea Magyarország bőrgyógyásza.
Fontos az önvizsgálat és az éves szűrés
Az anyajegyek száma genetikailag meghatározott, ugyanakkor az utóbbi évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a fiatalabb generációk már jelentősen több anyajeggyel rendelkezhetnek. Ennek hátterében részben a megnövekedett UV-terhelés áll. „Ne felejtsük el, hogy az anyajegyek csak jóindulatúak lehetnek. A rosszindulatú bőrkinövések már nem nevezhetőek anyajegynek. Az anyajegyekből származó elváltozások neve melanóma, a bőr felső rétegéből, a bazálsejtekből alakulnak ki a bazaliómák. A rosszindulatú laphámrákok vagy spinaliómák pedig a mélyebb rétegekből indulnak ki” – mutatott rá a bőrgyógyász.
A bőrön lévő növedékek, anyajegyek vizsgálata bőrgyógyászati szűréssel történik, de a szakember szerint rendkívül fontos az is, hogy mindenki havonta végezzen önvizsgálatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden hónapban át kell néznünk a teljes bőrfelületünket, hogy megállapítsuk, megjelent-e újabb anyajegy vagy folt a bőrünkön. „Ezzel párhuzamosan, évente egyszer mindenképpen javasolt a szakorvosi, bőrgyógyászati szűrés is” – tette hozzá a doktornő.
A leggyakoribb rosszindulatú daganattípus
Magyarországon a rosszindulatú bőrdaganatok számítanak a leggyakoribb ráktípusnak. Évente körülbelül 10 ezer férfinál és ugyanennyi nőnél diagnosztizálnak bőrrákot, és ebből körülbelül 10 százalékra tehető a legveszélyesebbnek tartott melanóma részaránya. „Bár a melanóma előfordulása folyamatosan növekszik és az is megfigyelhető, hogy egyre fiatalabb korban jelenik meg a betegség, a halálozással járó esetek száma szerencsére csökken. Ez annak is köszönhető, hogy az emberek tudatosabban élnek és gyakrabban járnak bőrgyógyászati szűrésre, így sikerül még korai stádiumban felfedezni a melanómát, amikor még jó eséllyel műtéttel kezelhető” – emelte ki a szakértő.
Amikor anyajegy- vagy bőrrákszűrésről van szó, legtöbben a felnőttek, esetleg az idősek nagyszámú anyajegyeinek ellenőrzésére gondolnak. De vajon már gyerekkorban is fontos lehet az anyajegyek rendszeres vizsgálata? Mikortól érdemes önvizsgálatra ösztönözni gyermekünket, és milyen tényezők emelik a bőrrák rizikóját a fiataloknál? Mutatjuk a válaszokat.
Mikor javasolt az anyajegy eltávolítása?
A rosszindulatú bőrelváltozásokat minden esetben kimetszik, ugyanakkor némely esetben javasolt a klasszikus anyajegyek eltávolítása is. Elsősorban azokat az anyajegyeket javasolt eltávolítani, amelyeknél felmerül a melanóma gyanúja, de a páciensek sokszor szeretnék levetetni azokat is, amelyek rossz helyen vannak, tehát gyakori dörzsölésnek vagy sérülésveszélynek vannak kitéve. Ezenkívül esztétikai szempontok is szerepet játszhatnak az anyajegyek eltávolításánál.
Az életünk folyamán folyamatosan alakulnak ki újabb és újabb anyajegyek a bőrfelszínen, amelyek számát az erős napfény kerülésével csökkenthetjük. Érdemes továbbá fényvédő krémekkel és megfelelő ruházattal is védeni a bőrünket – tanácsolta a bőrgyógyász.
