Most azonban a Helmholtz Zentrum München tudósai bebizonyították, hogy a mindennapok során minket ért zajártalom befolyásolhatja a szívfrekvencia-variabilitást, vagyis azt, hogy szívünk mennyire képes az akut események hatására a szívveréstől szívverésig eltelt időtartamot megváltoztatni.
A tudósok 110 önkéntest szereltek fel hordozható EKG készülékekkel, majd különböző zajkörnyezetben hat órán keresztül figyelték szívműködésüket. A zajszintet két tartományban határozták meg (a 65 decibel feletti és alatti értékek tekintetében), majd analizálták a hozzájuk tartozó szívfrekvencia-variabilitást. A szívfrekvencia-variabilitás, más néven HRV, a szív- és érrendszer alkalmazkodóképességéről ad pontos képet. A HRV szabályozásáért a szimpatikus és paraszimpatikus idegcsoportokból álló autonóm idegrendszer felelős. A szimpatikus rendszer működésbe lépése és a paraszimpatikus aktivitás csökkenése a HRV értékeket is csökkenti, ez pedig növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulási esélyét.
A kutatási eredmények szerint a HRV értékek minden egyes 5 decibelnyi zajszint-növekedéssel nőttek, függetlenül attól, hogy az alacsonyabb vagy a magasabb zajtartományról volt szó. "Kutatási eredményeink bizonyítják, hogy nem csak a magas zajszint okozhat gondot, hanem az alacsonyabb zajszintek is károsan hathatnak az egészségi állapotra" - nyilatkozta Anette Peters professzor. "Jelenleg a mindennapi környezetből származó zajokat tanulmányozzuk. Érdekes lenne fiatalabb résztvevőkkel is megvizsgálni ezek hatását és fontos lenne, hogy más egészségügyi értékeket, például a vérnyomás változásait is megfigyelhessük a későbbiek során."
Mivel a mostani vizsgálatokban részt vett önkéntesek átlagéletkora 61 év volt, így az eredmények nem vonatkoztathatók a többi korcsoportra. A kutatás részletes leírása az című tudományos szaklapban olvasható.
