A fő nyaki verőér szűkületében szenvedő, tüneteket nem mutató személyek anélkül lehetnek kitéve az agyérgörcs kockázatának, hogy egyáltalán tudnának róla, pedig egy egyszerű ultrahangos vizsgálattal ki lehetne mutatni a rendellenességet.
Az aszimptómás artéria karotisz sztenózis néven ismert állapotot a plakk lerakódása okozza a szívből az agyba vért szállító artériában. Ennek következtében kevesebb vér jut az agyba, és ritka esetben akár stroke-ot is kiválthat, ha a plakk leválik és elzárja az agy vékony ereit. Dr. Raffi Topakian, az osztrák Wagner-Jauregg oktatókórház kutatója szerint a karotisz sztenózisban szenvedő betegek csupán kis százalékában következik be stroke. A legmagasabb kockázatnak kitett betegek esetében endarterectomiát végeznek, melynek során eltávolítják a plakkot a fő nyaki verőérből.
A kutató arról számolt be, hogy kutatásuk során két ultrahangos módszert találtak, amelyekkel különbséget lehet tenni a stroke alacsony kockázatával (kevesebb mint évi 1 százalék) és magas kockázatával (több mint évi 8 százalék) rendelkező páciensek között. A műtétet a magas kockázatú betegeknek ajánlják. Az endarterectomiát a karotisz sztenózisos betegek többségének nem javasolják, mert a rendellenesség többnyire gyógyszerekkel is kezelhető, és a beavatkozás kockázatokkal is jár, többek között a stroke veszélyével.
A Neurology legfrissebb számában megjelent, 435 aszimptómás karotisz sztenózisban szenvedő beteg kétéves vizsgálata alapján készített tanulmány szerint tehát az ultrahangos módszerrel azonosítani lehet azokat a betegeket, akik számára a műtéti beavatkozás alkalmazható.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: