A nyugtalan láb szindrómával (RLS) bajlódók egy új vizsgálat szerint gyakrabban kerülnek koszorúér-betegség miatt orvoshoz.
A nyugtalan láb szindróma a statisztikák szerint a felnőtt nők csaknem hét százalékában, a férfiak 3,3 százalékában fordul elő. A lábmozgatás kényszere nyugalomban, gyakran lefekvés után, éjszaka jelentkezik és a betegek legtöbbször ideggyógyászati kezelésre szorulnak.
A Neurology januári számásban közölt tanulmány vezetője, John W. Winkelman és munkatársai 3433 felnőttet vizsgáltak. Az önként jelentkező férfiak és nők részletes kérdőívet töltöttek ki, ebből derült ki, hogy az átlagosan 68 éves felnőttek 4-7 százaléka tapasztalt kényszert, hogy időnként megmozdítsa az alsó végtagját.
A kutatók számbavették, hogy a nyugtalan láb szindrómában szenvedők közül hányan lettek koszorúér-betegek, kaptak szívinfarktust vagy szélütést. Azt tapasztalták, hogy akiknél a lábmozgatás kényszere gyakran és kifejezetten megjelent, azok közül kétszer annyian kaptak szívinfarktust vagy szenvedtek el agyi érkatasztrófát, mint a többiek.
Több szakember mind a vizsgálókat, mind az eredményekről tudomást szerző laikusokat nyugalomra és óvatosságra intette. David Rye , az Emory Egyetem orvosi fakultásának ideggyógyász professzora hangsúlyozta, hogy a megfigyelt összefüggés fontos és érdekes, mert azt jelzi, hogy a nyugtalan láb szindróma nem egyszerűen valami kellemetlen tünet csupán, hanem további vizsgálatokat és kezelést igényel. New York-i Paul Greene szerint a tanulmány nem azt vizsgálta és nem is azt mutatja, hogy a kényszeres lábmozgatás és a koszorúér-betegség között ok-okozati összefüggés van.
A nyugtalan láb szindróma tüneteit mutató emberek a vizsgálat tanúsága szerint egy-egy éjszaka akár háromszáz alkalommal is kényszeresen mozgatják az alsó végtagjukat. Ekkor a szívműködés gyorsulhat, a vérnyomás emelkedhet. Valamennyi szakember egyetért abban, hogy vizsgálni kell: a nyugtalan láb szindróma hatásos kezelésével csökkenthető-e a szív- és érbetegségek gyakorisága.
