A gyomor-bélrendszerben található laktobacillusok és a bifidobaktériumok fontos feladatot látnak el, gátolják a potenciális kórokozók és gombák túlzott elszaporodását, stimulálják az immunrendszert, óvnak a betegségekkel szemben.
A hasznos baktériumok már a születés pillanatában jelen vannak
A segítő, jótékony baktériumokat az újszülöttek édesanyjuktól kapják: a szülés során kerülnek a csecsemő szervezetébe. Hamar szaporodásnak indulnak, és benépesítik az egész gyomor- és bélcsatornát. A védőflóra kialakulását az anyatej segíti elő, mivel a benne lévő rövid láncú cukormolekulákat csak a "jó" baktériumok képesek hasznosítani. Ám ha az édesanya emésztőrendszere és hüvelye nem rendelkezik elegendő hasznos mikroflórával, akkor a csecsemő sem jut hozzá ezekhez a jótékony baktériumokhoz.
Mivel immunrendszerünk jelentős része a bél nyirokrendszerére is kiterjed, azoknak a gyermekeknek, akiknél ez a belső ökoszisztéma nem alakul ki időben, gyenge lesz az immunrendszere, és hajlamosabbak lehetnek az allergiára és más betegségre is.
Mi történik az immunrendszerrel allergia esetén?
Ideális esetben az immunrendszer megvédi, megóvja a szervezetet az idegen anyagokkal szemben. Az ép bélflóra erősíti a sejtes immunválaszt, aktiválja a limfociták szintézisét, amelyek immunglobulint termelnek (IgA), vagyis segítik a betolakodók elpusztítását, és ezzel együtt gátolják az immunrendszer túlzott aktivitását.
Ám ha a segítő baktériumok száma lecsökken, a sejtes immunválasz gyengül, és bizonyos allergénekre (például pollenekre, házi poratkára, élelmiszerekre) túlzott mértékben reagálhat a szervezet. A túlérzékenységi reakció esetén a szervezetbe kerülő allergén ellen a sejtek egy speciális védekező anyagot, IgE antitesteket termelnek. Ezek az egészséges sejtekhez tapadnak, és olyan kémiai anyagok, pl. hisztamin kiválasztására késztetik, amelyek a szervezetből túl heves védekezését váltanak ki. Az egyensúlyi állapotból kibillent immunrendszer felfokozott ütemben és számban termeli a védekező anyagokat, amelyek megbénítják az egészséges sejtek, szövetek működését.
Miért fontos a probiotikumok pótlása?
Mivel a segítő baktériumok is sérülékenyek, gondolnunk kell védelmükre és pótlásukra. Antibiotikumot csak indokolt esetben alkalmazzunk, hisz a kezelés során a hasznos baktériumok jelentős része is elpusztul. Minél szélesebb spektrumú az antibiotikum, minél gyakrabban és hosszabb ideig alkalmazzuk, annál biztosabb, hogy veszélyezteti a belek, a szájüreg és a hüvely mikrobiológiai egyensúlyát. Ugyanakkor fokozza a mellékhatások (hasmenés, szájpenész, hüvelygombásodás) kialakulásának kockázatát is. Ezért antibiotikum alkalmazása esetén a mielőbbi teljes gyógyulás érdekében érdemes probiotikumot is szedni.
A helytelen, egyoldalú táplálkozás, a konzervált élelmiszerek túlzott fogyasztása, a szervezetünkbe kerülő gyógyszerek és kemikáliák is folyamatosan ártanak a hasznos védőflórának. Fontos tehát, hogy az egészségünk fenntartása érdekében időről időre pótoljuk az immunrendszerünket támogató jótékony baktériumokat.
Nem mindegy, milyen probiotikus készítményt választunk
Legyen benne minél többféle humán eredetű, élő baktérium! Ezek egymás hatását erősítik, kiegészítik. Hogy a baktériumok könnyebben szaporodjanak, tartalmazzon prebiotikumot is, ezeket ugyanis csak a segítő baktériumok tudják hasznosítani. Legtöbbször oligoszacharidákról van szó (rövid láncú cukormolekulákról), amelyeket sem a szervezet, sem pedig a kórokozó baktériumok nem képesek lebontani, viszont a probiotikus törzsek ezeket felhasználva előnyhöz jutnak a tápanyagokért folyó versenyben. A vastagbélben megtelepedő és elszaporodó, humán eredetű baktériumok hatása tartós. Amennyiben nem áll fenn károsító tényező (pl. antibiotikum szedése), amely veszélyeztetné a mikroflóra egészségét, úgy az egyensúly fenntartásához heti 1-2 adag probiotikum is elegendő.
