Japánban a legmagasabb a várható élettartam a világon, a statisztikák szerint ráadásul évről évre tovább élnek a szigetországban. 2015-ben már hatvanezernél több ember élhette meg a századik életévét, a legdélibb régióban, Okinava szigetén még az országos átlaghoz mérten is kimagasló a matuzsálemek száma.
A tendencia már 1947-től megfigyelhető, akkor a világháború befejeztével, az általános élelmiszerhiány és közegészségügyi krízis miatt alig haladta meg az 50 évet az átlagéletkor. Fél évszázad alatt ennek lassan a dupláját éli meg a japán társadalom: a 2014-es adatok szerint a férfiak átlagosan 80,5 évet, míg a nők 86,8 évet élnek (összehasonlításképpen: a magyar nők átlagosan 78, a férfiak 71 éves korra számíthatnak). A hosszú élet titkát valahol a felkelő nap országában kell keresni, egy korábbi cikkünkben a japánok étkezési szokásait vizsgáltuk meg, ezúttal pedig a szigetország mindennapjairól beszélgettünk Japán-szakértőnkkel.
Japánban a legmagasabb a várható élettartam a világon, a statisztikák szerint ráadásul évről évre tovább élnek a szigetországban. De vajon hogy érzik magukat közben?
Karosi: halálra dolgozzák magukat
Az ötvenes évektől megfigyelhető, látványos ugrást a szigetország egészségügyi rendszerének nyugati típusú átalakítása hozta, bevezették a kötelező védőoltásokat, a kórházakban pedig szigorú higiéniás intézkedéseket tettek. Míg a legtöbb országban nőtt, Japánban még csökkent is a daganatos, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. Mindez a fejlett orvostudomány mellett köszönhető az államilag irányított szűrővizsgálatoknak, és egészséges életmódra nevelő programoknak is, melyeket a szigetország lakosai az európainál jóval fegyelmezettebben követnek.
Valószínűleg ez is közrejátszik benne, hogy a szigetország egy másik, szomorú statisztikában szintén listavezető: a fejlett országok között kiugróan magas az öngyilkosságok száma. A munkahelyi túlhajszoltság, és a túlórák miatt kialakult betegségek évente ezrek életét követelik Japánban. Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy külön szavuk is van már rá: a túlórázás miatti halált karosinak nevezik.
Meddig lehet élni?
Ez a hosszú átlagéletkor gazdasági aspektusból jelentős nyomás alatt tartja az országot. Az idősödő társadalom miatt rogyadozik a szociális ellátórendszer, a népesség harmada már 65 év feletti, míg az átlagos születésszám csupán 1,2 gyermek családonként. Európa számos országában komoly gondot okoz az elöregedés, Japánra azonban ez halmozottan igaz. Kuragane Kei professzor szerint ugyanakkor a hosszú életkor kapcsán már számos morális kérdés is vitatéma, például az élet méltóságáé. A világ egyik legfejlettebb orvostudománya és gyógyászati eszközei gondoskodnak róla, hogy az ember a biológiailag belé kódolt évek határait feszegesse - még akkor is, ha önálló életre már alig képes, létfunkcióit pedig csak a rákötött gépeknek köszönheti. Ez egyeseknek talán hosszabb életet is biztosít, mint azt szeretnék, az eutanázia kérdését viszont máig nem igazán vitatták a társdalom széles rétegeiben.
Kuragane Kei úgy véli, a várható élettartam növekedése nagy valószínűséggel lassulni fog a közeljövőben, a folyamat pedig akár egy évtizeden belül vissza is fordulhat. "A mostani százévesek még azokban az időkben nevelkedtek, amikor a legtöbb ember a tradicionális japán utat követte, mind életmód, mind pedig étkezés tekintetében, részesülnek azonban a modern kor orvostudományi vívmányaiban. Más a helyzet azonban az ipari fellendülés után születettekkel, akik már a felgyorsult társadalom ártalmaihoz igazították hétköznapjaikat. Ha az orvostudomány a jövőben ezt nem képes kompenzálni, valószínűleg ők már egyszerűen nem számíthatnak ilyen kiemelkedően magas átlagéletkorra" - hangsúlyozta a szakértő.
