A szülés körülményei
Ha nyilvánvalóvá vált a szülészorvos számára, hogy a koraszülés nem kerülhető el, meg kell szervezni a születendő koraszülött optimálisabb ellátását az elérhető legkedvezőbb helyszínen. Ma Magyarországon problémamentes szülésnél jelen kell lennie egy szülészorvosnak, aki az anyát látja el és egy az újszülött alapvető ellátásában jártas személynek, aki lehet csecsemőápoló vagy szülésznő. Ha bármilyen probléma merül fel, - a koraszülés mindenképpen ide sorolandó -, mozgósítani kell neonatológiában - újszülöttgyógyászatban - jártas gyermekorvost, szakképzett nővért is. Ha van rá mód, a szülés helyszínéül is olyan intézményt kell választani, ahol problémás újszülöttek ellátására felkészült szakemberek és eszközök állnak rendelkezésre. Sok esetben azért mond le a választott, szimpatikus kisvárosi szülészorvos betegéről, mert tudja, hogy kórházában nincs patológiás újszülöttek ellátására berendezkedett osztály. Ilyenkor persze mérlegelni kell, hogy az utaztatásnak - mentőszállításnak vagy a nehézkesebb újszülöttellátásnak van az adott helyzetben nagyobb veszélye. Amennyiben nincs idő az anya szállítására, akkor gondoskodni kell az újszülöttellátásban legjártasabb szakember jelenlétéről. Ilyenkor a koraszülöttet ellátó orvos legfontosabb feladata, hogy a kicsi állapotát stabilizálja, és a mielőbbi szállítását megszervezze.
Magyarországon a regionálisan szervezett, a koraszülöttek szakszerű ellátására és szállítására berendezkedett mentőegységeket kell ilyen esetben riasztani, lehetőség szerint már a szülés megindulásakor.
A koraszülött állapotának megítélése
Az újszülöttek állapotfelmérésére a világszerte elterjedt, objektívnak tekinthető Apgar-pontrendszert használják. Kidolgozása Virginia Apgar, amerikai orvosnő nevéhez kötődik. Az újszülöttek 5 paraméterét, a légzést, a bőrszínt, a reflexingerlékenységet, a szívműködést és az izomtónust kell pontozni a vizsgálat során. 0, 1 vagy 2 pontra lehet értékelni a fenti életjelenségeket a megszületés után 1 és 5 perccel. A maximális pontértéket, a 10-est egy szabályos légzésű, rózsás bőrű, élénken mozgó, orr-garat ingerlésére köhögő vagy tüsszögő, szabályos, percenként 100 feletti szívműködésű újszülött kaphat. Azoknál az érett újszülöttnél, akiknek Apgar-értéke 8-9- vagy a maximális 10, semmilyen beavatkozásra nincs szükség. 5-7 Apgar-értéket kapó újszülötteket állapotuknak megfelelően oxigénadásban, légzéstámogatásban kell részesíteni. A 0-4 pont közötti Apgar-érték viszont súlyos veszélyhelyzetet jelent, ilyenkor már az újszülött újraélesztési protokoll szerinti beavatkozásokat kell haladéktalanul megkezdeni. Általánosságban elmondható, hogy az 1 perces Apgar-érték még a méhben eltöltött utolsó időszakra utal, az 5 perces érték pedig a prognózis meghatározásában segíthet.
A kis súlyú koraszülöttek kissé más elbírálás alá kerülnek. A legtöbb esetben az értékelésre szánt idő lecsökken. A megszületés körülményei, az éretlenség foka vagy a születés után észlelt rendkívül rossz általános állapot miatt azonnali újraélesztésre, aktívabb beavatkozásokra van szükség. Ismerve a koraszülöttek élettani sajátosságait, még az első pillantásra kielégítő állapotú babánál is fel kell készülni, például a gépi lélegeztetésre, hiszen a tüdő éretlensége súlyos légzési elégtelenséghez vezethet.
A szülőszobai újraélesztés - sürgősségi ellátás
Az újszülött koraszülött ellátásnál fontos a meleg környezet, mely optimálisan közelít az anyaméh hőmérsékletéhez. A testsúlyukhoz képest az újszülötteknek igen nagy a testfelszíne, valamint megszületés után vékony bőrük véres, nyákos, azaz nedves, így nagyobb lehet a hőveszteségük. Ezért a szülőszobákon melegítőasztalok, nyitott inkubátorok vannak, erre helyezik az újszülötteket, és bőrüket azonnal szárazra törlik.
Újraélesztésnél az első teendő az átjárható, szabad légutak biztosítása. A száj, az orr és a garat alapos leszívása sokszor elegendő, de néha szükség lehet speciális eszközt, jártasságot igénylő, a gége feltárásával történő szívásra is. Nem teljesen kielégítő légzésnél szonda segítségével 100 %-os oxigént áramoltatnak az orrba. Ha ezek után sem javul a kicsi légzése, lélegeztetésre van szükség. Ez eleinte történhet az orra-szájra helyezett maszkos lélegeztető ballonnal, s a helyesen kivitelezett technikával így órákig stabilizálható a koraszülött állapota. Azoknál azonban, akik várhatóan tartósan igénylik a lélegeztetést, a légcsőbe vezetett műanyag tubuson keresztül érhető el a megfelelő oxigénellátás. Vannak bizonyos betegségek, amelyek gyanúja esetén rögtön a tubus behelyezésére kell törekedni. Ezek a fejlődési problémák szerencsére igen ritkák, általában a terhesgondozás során végzett UH-vizsgálat során fény derül rájuk, így ezek a terhes anyák már többnyire szülészeti centrumokban szülnek.
A légutak biztosítása, a lélegeztetés megkezdése után a keringést kell vizsgálni. Amennyiben nincs szívműködés, a szívmasszást is el kell kezdeni. A legsúlyosabb állapotban, ha a szakszerűen és tartósan végzett újraélesztés, azaz lélegeztetés és szívmasszázs mellett sem indul stabil keringés és légzés, szükség lehet gyógyszerek adására. A légcsőbe helyezett tubuson keresztül a tüdőbe juttatott gyógyszerek gyorsan felszívódnak.
A hagyományos vénás infúzió ebben a súlyos állapotban igen nehézkes, de a köldökcsonkban található erek még felhasználhatóak infúzió bekötésére, és ezen keresztül van lehetőség gyógyszerek adására vagy folyadékpótlásra.
Minden olyan újszülöttet vagy koraszülöttet, akik a szülőszobai ellátás során újraélesztésre szorultak, további kezelésre vagy akár csak megfigyelésre intenzív újszülött osztályra kell szállítani.
