Elsősorban a gyerekek körében töretlen népszerűségű a virsli, sokuk számára a kedvenc húsételek egyike. Ellenzői szerint ugyanakkor ezek a termékek távolról sem számítanak minőségi élelmiszernek, hústartalmát pedig szójával és ízfokozóval helyettesítik. Népszerű vagy sem, szilveszterkor már hagyományszerű a virsli fogyasztása, a boltok polcai pedig a növekvő kereslet miatt szinte roskadoznak ezektől a termékektől. Hogyan választhatjuk ki a megfelelőt a termékek közül? A Szupermenta összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat!
Mennyi baromfihúst tartalmaz egy baromfivirsli?
A Magyarországon hagyományosan előállított és ismert hústermékek minőségi tulajdonságaira vonatkozó követelmények a Magyar Élelmiszerkönyvben (MÉ) olvashatók. Ebben feketén-fehéren szerepel az is, hogy mely termékeket lehet virsliként értékesíteni. A virsli megnevezés jelenleg a legfeljebb 30 mm átmérőjű, természetes, vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen, vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú készítményekre alkalmazható. A hústartalomnak a késztermékre vonatkoztatva legalább 40 százaléknak kell lennie, nem igaz tehát, hogy a virsli szinte semennyi húst nem tartalmaz.
További előírás a virslire vonatkozóan, hogy a termék nevében az adott állat neve (például sertés, marha, borjú, pulyka) csak akkor tüntethető fel, ha a termék hústartalmának legalább 70 százaléka az adott állatfajtából származik. Tehát például akkor nevezhető "sertésvirslinek" a termék, ha 40 százalékos hústartalmának 70 százaléka sertésből származik. Vegyes baromfihús felhasználása esetén a termék neve a "baromfi" jelzőt viselheti.
Bizonyos termékeket valamilyen kiválóságra utaló jelzővel hoznak forgalomba ("extra", "príma", "eredeti" vagy "különleges"). Erre csak akkor van lehetőség, ha a termékek hústartalma a késztermékre vonatkoztatva legalább 1,3-szorosa a jelző nélküli termékhez képest, illetve ha a termékek előállításához csak húseredetű fehérjét használnak.
A virsli burkolatának minőségét is törvényileg szabályozzák. Az előírás szerint virsli megnevezésű termékek természetes vagy műbélben hozhatóak forgalomba, amelyek burkolata lehet eltávolítható (főzés előtt és/vagy után) illetve nem eltávolítható. Ha a burkolatot nem lehet elfogyasztani a termékkel együtt, akkor figyelmeztető feliratot kell feltüntetni a csomagoláson. Ha a burkolat nem átlátszó, és más színű, mint a benne lévő virsli, a gyártó jogsértést követett el, mivel megtévesztette a fogyasztót.
Ilyen lesz az új virsli
2016. július 21-től megváltoztatták a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekre és egyes előkészített húsokra vonatkozó előírásait, az ebben foglaltakat azonban csak legkésőbb 2017. augusztus 1-től kötelező alkalmazni. Az "új" virsli esetében nő a hústartalom kötelező minimuma, bizonyos termékcsoportoknál a fehérjetartalomé is. Íme a legfontosabb változtatások:
- Nő a minimális hústartalom: legalább 40%-ról legalább 51%-ra
- Nő a fehérjetartalom: legalább 10%-ról legalább 11,0%-ra
- Csökken az átmérő: legfeljebb 30 mm-ről legfeljebb 26 mm-re
- Csökken a nátrium-klorid-tartalom: legfeljebb 2,5%-ról 2,2%-ra
- Új szabályként jelenik meg a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége: legfeljebb 10% lehet
- Szigorodik az állományi előírás is, miszerint légüreg nagyságnak kisebbnek kell lennie és nem tartalmazhat nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot
