Hatalmas mennyiségű kutatási információ áll rendelkezésre, ami elvezethet oda, hogy esetleg késleltethető lesz a betegség kialakulása, lassíthatóvá válik a lefolyása, esetleg még gyógyítani is lehet majd a betegséget, de a ma még mindig nem sikerült azonosítani azokat a mechanizmusokat, amelyekkel ez teljes bizonyossággal elérhető – az amerikai Alzheimer Szövetség szakértői szerint.
Néhány tanulmány szerint azonban már felcsillant a remény, leginkább a "FINGER kutatásnak", köszönhetően, amelyről tavaly számoltak be először egy koppenhágai nemzetközi konferencián.
A kutatási projekt kétéves klinikai vizsgálatai során az életmódbeli változtatások hatását tanulmányozták 1260 finn 60-77 éves korú páciensen.
A tanulmány kimutatta, hogy a fizikai aktivitás , a táplálkozási tanácsadás, a kognitív képzés és a szociális tevékenység, illetve a szív-egészségügyi kockázati tényezők kézben tartása javította a kognitív teljesítményt. Valamint jó hatással volt azokra a vizsgált végrehajtó funkciókra, mint például a tervezés képessége. Sőt, kimutatható volt a kapcsolat az agyi funkciók és a fizikai mozgás között. Az eredményeket alátámasztják a helyi egészségügyi szolgáltatók, akik Alzheimer-kóros és demenciában szenvedő betegekkel dolgoznak, azaz általánosságban az agy egészsége összefüggésben van az általános egészséggel és jó közérzettel.
Szakorovosok szerint a legnagyobb hatása annak lenne, amit az orvosok egyébként is állandóan mondanak mindenkinek, hogy ne dohányozzanak, ne igyak alkoholt, adjanak a testmozgásra és tartsanak kiegyensúlyozott étrendet.
Ez már csak azért is valószínű, mert a mozgás javítja a vér áramlását az egész testben. Illetve a mozgással együtt járó hangulatjavító hatás is védőfaktornak tekinthető. Ugyanakkor azok a betegségek, mint a szívbetegség, magas vérnyomás, cukorbetegség, amelyek rontják a vérkeringést, elősegítik az Alzheimer-kór és a demencia kialakulását is.
