Ha nap éri a bőrünket, szervezetünk D-vitamint kezd termelni. Egészségünk szempontjából azonban nem mindegy, hogy mennyit és hogyan. Mivel ősszel és télen kevesebb a napfény, sokkal nehezebb a megfelelő D-vitamin-szint elérése. Sokan eleve D-vitamin-hiányosak, "köszönhetően" a nem megfelelő étrendnek és a mozgáshiánynak, még nyáron is. Az idősebbek különösen veszélyeztetettek, hiszen ötven év felett testünk nem úgy működik már, mint húszéves korában. Idős korban ugyanis jelentősen lecsökken a bőr D-vitamin-szintetizáló kapacitása. Ezzel együtt az izomtömeg is csökken, nagyobb az elhízás veszélye, és megnő a krónikus betegségek kockázata. Ezek a problémák annál esélyesebbek, minél idősebbek vagyunk.
A D-vitamin azért is annyira fontos ötven év felett, mert segít megóvni az időskori megbetegedésektől is. A D-vitamin-hiányt korábbi kutatások kötötték már össze cukorbetegséggel, szívproblémákkal, szklerózis multiplexszel, illetve mell-, vastagbél- és végbélrákkal. Ráadásul a D-vitamin szükséges ahhoz, hogy képesek legyünk megfelelően feldolgozni a kalciumot, amely a csontok egészségének egyik záloga. Az aktív D-vitamin, vagyis a kolekalciferol, a bőrben keletkezik több lépésben a napfény UV-B sugarainak hatására. Ezt követően élettanilag aktív formáját a vesében éri el, egy hidroxilációs folyamat következtében. Ez az aktív molekula a szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjében nélkülözhetetlen szerepű, mert segíti e nyomelemek beépülését a csontokba.
Étrendből is lehet?
A legjobb D-vitamin-forrás egyértelműen a napfény. A tavaszi-nyári időszakban elegendő, ha napi fél órát a szabadban töltünk, ilyenkor egészséges embereknél nincs szükség célzott pótlásra. A gondok ősszel kezdődnek, amikor a kevesebb napfény miatt nem tudjuk előállítani a szükséges mennyiséget. Elvileg az étrendből is fedezhető a D-vitamin egy része: a tenger gyümölcsei, a marhahús, a tej vagy a tojás rengeteg D-vitamint tartalmaz. De nyilvánvalóan nem ehetünk állandóan ilyesmit, ráadásul egy átlagos magyar étrendje csupán napi 80 nemzetközi egység (NE) D-vitamint tartalmaz, ami elenyészően kevés.
Mivel a napfénymentes időszakokban az idősebbek a napfényből, az étrendből kevésbé hatékonyan tudják előállítani a D-vitamint, számukra erősen ajánlott valamely D-vitaminos étrend-kiegészítő szedése. Kérdés, milyen mértékben? Szakértők szerint az októbertől-márciusig tartó időszakban a D-vitamin pótlására napi 2000 NE javasolt egy egészséges, normál súlyú felnőtt esetében, a gyermekeké pedig 600-1000 NE között alakul. Túlsúlyosak esetében ez az érték még magasabb is lehet, akárcsak azoknál az időseknél, akiknél betegség miatt a szervezet termelőképessége lecsökken. Nem árt tudni, hogy ha a téli időszakban is pótolná mindenki a D-vitamint, a daganatok száma harmadával, a combnyaktöréseké negyedével, a kardiovaszkuláris megbetegedéseké tizedével csökkenne, és egyes számítások szerint akár 90 százalékkal kevesebben betegednének meg influenzában.
Mire figyeljünk?
Az említett mennyiségek orvosi felügyelet nélkül, hosszú távon is biztonságosan szedhetők. Arra azonban vigyázni kell, hogy a túl nagy, napi 6-10 ezer NE körüli dózisban szedett D-vitamin hosszú távon akár egészségkárosító hatású is lehet. A zsírszövetben raktározódva kellemetlen mellékhatásokat okozhat, szédülés, fejfájás, émelygés, hányinger, izomfájdalmak jelentkezhetnek. Ilyen mértékben a szervezetbe juttatva megnövelheti ugyanis a vizeletben a kalciumkoncentrációt, és a többi között fokozza a vesekövesség kialakulásának kockázatát.
A mesterséges pótlás sokféle formában történhet: kapszulában, tablettában, sőt, már D-vitaminos spray-k is elérhetőek. A kapszulák előnye, hogy alakjuk és lágyságuk miatt bevételük egyszerű, anyaguk könnyen emészthető az idősebbeknek is. Mivel a D-vitamin zsírban oldódik, érdemes olyan étrend-kiegészítőt választani, amely valamilyen olajos közvetítőanyaggal – például olívaolajjal – fokozza, könnyedebbé teszi a hasznosulást.
