Az ájulás tulajdonképpen az a folyamat, melynek során az agyi vérellátás valami miatt rövid időre akadozóvá válik, és így az agy sejtjeihez nem jut elegendő oxigén, illetve az energiát biztosító glükóz. Az agy így csak a legszükségesebb, az élethez nélkülözhetetlen funkciókat tartja fenn (például a vérkeringést vagy a lélegzést), de az eszméletünket elveszítjük.
A leggyakoribb probléma az ájulás hátterében az alacsony vérnyomás , illetve az, hogy a szívverés és vérnyomás szabályozásáért felelős idegek nem képesek megfelelően működni. Valamilyen külső vagy belső inger hatására a szívverésünk lelasul, az alsó végtagban a vérerek kitágulnak, emiatt a vér is ott gyűlik össze, ez pedig a vérnyomás jelentős csökkenésével jár. Emiatt az agyi vérellátás csökken, és ez vezet az ájuláshoz. Ezt a jelenséget kiválthatja például ha sokáig állunk egy helyben, ha túl melegünk van, de akár a félelem vagy a vér látványa is.
Hétköznapi dolgok is okozhatnak ájulást
At éhség is okozhat ájulást, ilyenkor azonban nem az agyi vérellátás csökken, hanem energiát adó glükózból nem jut elegendő az agyunkhoz. Ha hosszabb ideig nem eszünk, vagy éppen nem eszünk eleget, akkor remegés, ingerlékenység, fokozott izzadás és esetenként ájulás is bekövetkezhet, de ezeket gyorsan orvosolni lehet valamilyen könnyű energiát adó étellel, például egy csokiszelettel. Azonban a cukorbetegeknél a túl alacsony vércukorszint akár kómához is vezethet.
A romantikus könyvek és drámai filmek gyakori (és elcsépelt) jelenetében a főhősnő könnyen elájulhat egy tragikus hír hallatán. Ez valóban megtörténhet, vagyis a felfokozott érzelmi állapot ájulást okozhat. A szakemberek szerint ez azonban nem önmagában álló jelenség, hanem egyéb tényezők is szerepet játszanak benne, például az eleve meglévő alacsony vérnyomás vagy az idegességből fakadó szapora lélegzetvétel. A pszichés eredetű ájulás gyakoribb lehet azoknál, akik szorongásos zavarokkal, pánikbetegséggel vagy komoly depresszióval küzdenek.
