Felnőttkori sárgaság: mit kell tudni róla?

A sárgaságot a legtöbbször az újszülöttekkel kapcsolatban szoktuk emlegetni, pedig felnőttkorban is kialakulhat. Önmagában nem betegség, hanem valamilyen más, mélyben meghúzódó probléma külső jele. Mit érdemes tudni róla?

A sárgaság tulajdonképpen a bőr, a nyálkahártyák és a szemfehérje jellegzetes, sárgás elszíneződése, melyet a szervezetben megnövekedett bilirubinszint (általában 2,5-3 mg/dl szint felett) miatt alakul ki. A bilirubin a vörösvérsejtek lebomlásának mellékterméke, melynek egy része a széklettel ürül ki (és ez adja jellegzetes színét is).

A véráramban lebomló vérsejtek a májban gyülemlenek fel és ott tovább bomlanak. A sárgaság akkor jelenik meg, amikor a normál bilirubin-anyagcserével , vagy annak kiválasztásával problémák adódnak. Mivel ez hosszadalmas és bonyolult folyamat, bármelyik szinten is történik a zavar, az mindenképpen sárgaságot okozhat. A sárgaságot az alapján osztályozzák, hogy a folyamat mely részén észlelhető a probléma, a májba kerülés előtt, a májban vagy éppen akkor, mikor a bilirubin már kikerült a májból.

Mi lehet a baj? Egy 47 éves nő (a kolléganőm) 2,5 hete sárgul (egyre erősebben), vezetői utasításra ment el a háziorvosához - aki már 5 éve akarta hepatológiára utalni, de azóta orvoshoz se ment inkább - aki most azonnal fertőző osztályra utalta. Ha nem mondja el az orvosoknak a kórházban, hogy ő kb. 25 éve iszik és 2-3 éve fájdalomcsillapítókat és hangulatjavítókat is szedett már az alkoholfogyasztással párhuzamosan, mennyiben nehezíti a konkrét betegség megállapítását? Óvónő az illető és kíváncsi lennék még arra is, hogy ilyen esetben szükség lehet-e védőoltásra a környezetben, vagy az csak a konkrét HAV esetén szükséges? Mennyi idő alatt tudják megállapítani, hogy fertőző vagy nem? - kérdezi egyik olvasónk.
Szakértőnk válaszát ide kattintva találja!


Ha Önnek is van kérdése, tegye fel a megfelelő orvosnak, kattintson Orvos válaszol rovatunkra!

A sárgaság önmagában nem betegség, hanem valamilyen betegség tünete, melyet azonban komolyan kell venni. Amennyiben sárgaság alakul ki valakinél, mindenképpen orvosi vizsgálatra van szükség, hogy a mélyben meghúzódó okokat felderítsék. A sárgaság oka lehet például a vörösvérsejtek fokozott lebomlása (mely bekövetkezhet malária, sarlósejtes betegség, thalasszémia, autoimmun betegségek, gyógyszerek vagy kábítószerek miatt), a máj betegségei ( hepatitisz , cirrózis , Crigler-Najjar szindróma, daganatok), vagy a bilirubin kiválasztásával kapcsolatos problémák (epekő, hasnyálmirigygyulladás, elzáródott epecsatornák).

Az egyéb tünetek is az alapbetegségtől függhetnek, de előfordulhat az is, hogy valakinek a bőr sárgás elszíneződésén kívül semmi mást nem tapasztalunk. Az egyéb tünetek közé tartozhat például a nagyon világos árnyalatú széklet, a sötét színű vizelet, a bőrviszketés, a hányás és hányinger, a hasmenés , a láz és a hidegrázás, az étvágytalanság, a hasi fájdalom, a fejfájás, illetve a lábdagadás. A sárgaság kezelése természetesen az alapbetegségtől függ, van akinél elegendő lehet a gyógyszeres kezelés, másoknak viszont kórházi tartózkodásra is szüksége lehet. Sárgaság esetén a máj tehermentesítésére van szükség, a kezelés alatt kerülni kell az alkoholt és bizonyos gyógyszerek szedését is fel kell függeszteni.

A sok alkohol is sárgasághoz vezethet

A sok alkohol is sárgasághoz vezethet

A sárgaság rizikóját növelhetik genetikai okok, az alkoholizmus, a máj betegségei és bizonyos fertőző betegségek.

A sárgaság esetleges szövődményei, és azok súlyossága a kiváltó alapbetegségtől függnek, de szerencsére nem fordulnak elő mindenkinél. A szövődmények között találhatjuk a vérszegénységet, a vérzékenységet, a fertőzésekre való fogékonyságot, a krónikus hepatitiszt, a daganatokat, a máj-, illetve veseelégtelenséget, valamint az agyi zavarokat is. Megelőzhető-e a sárgaság kialakulása? Ez is nagymértékben függ az alapbetegségtől.

A sárgaság rizikóját jelentős mértékben csökkenthetjük például az alkoholfogyasztás mérséklésével, azzal, ha az előírások szerint szedjük a gyógyszereinket, nem használunk kábítószereket és kerüljük a kockázatos cselekedeteket (például a védekezés nélküli szexuális együttlétet vagy az intravénás kábítószer-használatot). Érdemes fontolóra venni a különböző védőoltások beadatását is, például hepatitisz és malária ellen.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26, +32 °C
Minimum: +10, +20 °C

A napsütés mellett a gomolyfelhők is megnövekszenek, elszórtan kell záporra, zivatarra készülni, de nem fog mindenhol esni. Élénk lesz az északkeleti szél, a legmelegebb órákban 26, 32 fok közötti hőmérsékleteket mérhetünk. Szombaton frontmentes idő lesz, de továbbra is kettősfront jellegű tünetek jelentkezésére kell számítani. Görcsös és migrénes fejfájás is felléphet, gyakoriak lehetnek a keringési panaszok. Többen ok nélküli ingerlékenységet tapasztalhatnak. A hőérzet ingadozó, helyenként az esernyő is kellhet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)