Nem is a sportot szeretnénk hibáztatni, a testmozgás valójában mindenkinek előnyére válik. Beállítja a vérnyomást, stabilizálja a vércukorszintet és csökkenti a koleszterinszintet. Megakadályozza az elhízást, hosszabb életet és jobb életminőséget biztosít.
Azok az élsportolók, akikkel valamilyen szív- és érrendszeri probléma végzett, nem elsősorban azért haltak meg, mert testmozgást végeztek, hanem azért, mert volt valamilyen nem diagnosztizált, veleszületett szívbetegségük, amellyel nem lett volna szabad olyan intenzív fizikai tevékenységet végezniük, amivel a hivatásszerű sportolás jár.
Természetesen hajszolt, stresszes életvitelük - különösen versenyek előtt - az edzőtáborokban rontott a helyzeten. Testüket jóval az átlagember által végzett testmozgás felett terhelték, ez pedig sokszor keringési rendszerüket állította legyőzhetetlen akadályok elé. A következőkben áttekintjük, melyek a leggyakoribb szívbetegségek, melyek a legnagyobbakat elvitték.
Hipertrófiás kardiomiopátia
A szív izomzatának kóros, és általában veleszületett megvastagodása. Ilyenkor a bal kamra falának kóros megvastagodása miatt a szív nem képes elegendő mennyiségű vért tovább préselni a test felé, ezért az agyban és máshol is oxigénhiányos állapot alakul ki. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ez a probléma a normális szívritmust is megzavarja, a szívritmus kaotikussá és felgyorsulttá válik. Ezen okok pedig együtt szívmegállást eredményezhetnek.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A kórkép tünetei - a légszomj, az ájulás, a szédülés és a mellkasi fájdalom - gyakran kiszámíthatatlanok, a fizikai megerőltetés váltja ki őket. Sokszor azonban nem jár semmiféle tünettel, így a sportolók nem is sejtik, hogy valami probléma van a szívükkel.
Dilatációs kardiomiopátia
Szívtágulattal járó szívizombetegség. Ebben az állapotban a szívizom megnyúlik, a szív megnagyobbodik és elveszti izomerejét. Gyakori a súlyos szívritmuszavar, megnőhet a trombózisveszély és végül kialakul a szívelégtelenség. Végül általában a bal szívfél elégtelensége miatt következik be a szívmegállás. Emiatt halt meg Kolonics György kétszeres olimpiai és tizenötszörös világbajnok magyar kenus 2008-ban, de sok amerikai futball játékos, például Gaines Adams vagy Chuck Hughes is.
Koszorúér-betegségek
A második leggyakoribb ok, mely sok fiatal sportoló haláláért felelős. Ebben halt meg idén áprilisban, 27 évesen Alexander Dale Oen többszörös világbajnok norvég úszó. A szív izomzatát tápláló koszorúerek kóros elváltozásáról van szó: ilyenkor a szívet ellátó közepes és nagy koszorúerek fejlettségükben elmaradnak (hipopláziások). Mivel így az erek kisebb átmérőn keresztül, kevesebb vért tudnak a szív szöveteihez továbbítani, a szív falában oxigénhiányos állapot léphet fel. Ez lehet tünetmentes, de okozhat szívritmuszavart, szívelégtelenséget és hirtelen szívmegállást is. A fiatal sportolóknál természetesen nem a zsíros ételek és a mozgáshiány, hanem általában veleszületett hajlam okozza. Előfordulhat az is, hogy a koszorúerek abnormálisan helyeződnek vagy jelentősen kacskaringósak (kin-king), esetleg izomhíddal akadályozzák a véráramlást.
Marfan-szindróma
Veleszületett betegség , mely testszerte - így az aortában is - a kötőszövetek gyengeségét okozza. Emiatt az aorta kitágul és aortarepedés is bekövetkezhet. A húszezerből egy embert érintő szindrómában szenvedők általában magas, karcsú emberek. Sokuk pont ezek miatt lesz kosárlabdázó; nem csoda, hogy a szindróma miatti aortarepedés statisztikailag náluk fordul elő a leggyakrabban. Így halt meg 2004-ben Ronalda Pierce amerikai kosárlabdázó is.
Megnyúlt QT-szindróma
A szív ingerületvezetési zavarai közül érdemes megemlítenünk az ún. megnyúlt QT-szindrómát. Ilyenkor a szív anatómiai struktúrája normális, viszont működésében zavar mutatkozik. Az EKG-görbén a Q- és T-hullám közötti távolság azt az időt jelöli, mely alatt a szív összehúzódik, majd megtelik vérrel a következő összehúzódás előtt, hogy aztán majd ezt a vérmennyiséget újra továbbpréselhesse. Ha ez a távolság megnyúlik, az különböző tünetekkel - szívdobogásérzet, hirtelen ájulás, sőt súlyos esetben hirtelen szívhalál - járhat. Szerencsére beépített defibrillátorral már sok ingerületvezetési zavar ellen védekezni lehet.
Megelőzés
Önmagában a sport, de még a versenysport sem veszélyes, ha minél alaposabb, lehetőleg a szívre is kiterjedő orvosi vizsgálat előzi meg, és folyamatos orvosi kontroll kíséri. Különösen figyelni kell azoknak, akik családjuk kórtörténetében ismernek hasonló eseteket, illetve tüneteik ilyesmire engednek következtetni.
Legjobban: