Az autoimmun betegségeknek több mint 100 fajtája van, íme néhány példa rájuk:
- Crohn-betegség,
- lisztérzékenység (cöliákia),
- reumatoid arthritis,
- vitiligo,
- Sjögren-szindróma,
- myasthenia gravis,
- Guillain-Barré-szindróma,
- szklerozis multiplex.
Milyen okok állhatnak az autoimmun betegségek mögött?
Egyelőre nem világos, pontosan mi miatt támadja meg önmagát a szervezet. A Cleveland Clinic szerint nagyobb eséllyel alakul ki olyanoknál, akiknek a családjában már előfordult valamilyen autoimmun betegség. Illetve ha már az egyik fajtája megjelent valakinél, akkor nagyobb valószínűséggel alakul ki egy másik is. Ezen kívül hajlamosító tényező lehet, ha valaki átesik valamilyen vírusfertőzésen (például koronavíruson vagy Epstrein-Barr-víruson), a dohányzás, illetve több nőnél alakulnak ki ilyen problémák, mint férfiaknál.
Egy 2022-es kutatás szerint a lelki traumák is szerepet játszhatnak a kialakulásában. Egy ilyen esemény poszttraumás stressz szindrómához, azaz PTSD-hez vezethet, ami gyakran együtt jár gyulladással, utóbbi pedig autoimmun betegségekkel. A tanulmány szerint az immunrendszer különösen érzékenyen reagál a stresszre. A szervezet elsődleges stresszhormonja, a kortizol általában segít az immunrendszer működésének kiegyensúlyozásában.
Normális esetben a kortizol - a stresszre adott elsődleges válasz - a gyulladás természetes gátlójaként működik. Ha a stressz sokáig fennáll vagy szélsőségesen erős, a szervezet kezd ellenállóvá válni a kortizollal szemben, vagy nem termel annyi kortizolt. Amikor ez megtörténik, a gyulladás fokozódhat. Ez pedig több betegség kialakulását okozhatja, beleértve a cukorbetegséget, szívproblémákat, valamint autoimmun betegségeket. A szerzők ugyanakkor megjegyzik, hogy a stressz önmagában valószínűleg nem okozza az autoimmun betegségeket, ha viszont valaki eleve hajlamos rájuk, például genetikai okok miatt, akkor hozzájárulhat a betegség kialakulásához.
Egy másik kutatás is hasonló eredményre jutott. A Harvard Health összefoglalója szerint olyan embereket vizsgáltak, akiknél stresszel összefüggő rendellenességeket állapítottak meg (ilyen a már említett PTSD). Úgy találták, hogy ezeknél a betegeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki autoimmun betegség, akár több is, és főleg a fiataloknál. Különösen fontos megfigyelés volt, hogy azoknál a PTSD-seknél, akiket SSRI-vel (egyfajta antidepresszánssal) kezeltek, az autoimmun betegségek megnövekedett aránya kevésbé volt drámai. És bár ezek a megfigyelések érdekfeszítőek, nem derül ki belőlük, hogy egy stresszel kapcsolatos zavar miért vagy hogyan idézhet elő vagy okozhat autoimmun betegséget.
Fontos megjegyezni, hogy mindkét tanulmány megfigyelésen alapult, így nem lehet egyértelműen ok-okozati összefüggést felállítani (nem mindig lehet például dátumhoz kötni egyik vagy másik betegség kialakulását).
Az autoimmun betegségek és a mentális egészség között bonyolult és nem teljesen világos a viszony, mondta Dr. Brent Nelson pszichiáter a Health.comnak. Amikor az immunrendszer megtámadja a szervezetet, az az agysejtekre is hatással van. "Ez a gyulladás az agyra is kiterjedhet, és hatással lehet a hangulatot szabályozó neurotranszmitterekre, ami a hangulatzavarok fokozott kockázatához vezet" - magyarázta. Sokan ezért a stresszt is nehezebben kezelik és viselik el. Egy 2023-as kutatás szerint az autoimmun betegségekben szenvedők több mint 50%-a depresszióval és szorongással is küzd. A mentális problémákat azonban sokan nem merik jelezni az orvosoknak, mivel tartanak a velük járó stigmáktól.
