Vashiány bárkit érinthet, az emberek azonban többnyire nem észlelik időben testük jelzéseit, gyakran csak akkor tesznek ellene vagy fordulnak orvoshoz, amikor már az egészségük megromlott. Ezért annak ellenére, hogy a vashiány súlyos következményekkel járó globális probléma, jelentősen aluldiagnosztizált állapot. Hogy erre felhívják a figyelmet, november 26-át a vashiány napjának jelölték ki. A kezdeményezés 2015-ben indult, Magyarországgal együtt már 25 országban bevezették., illetve több nemzetközi betegszervezet és szakmai szervezet is támogatja.
A vashiány napja kezdeményezés célja, hogy:
- felhívja a figyelmet a vashiányra, amely világméretű probléma;
- segítse a korai felismerést a vashiányra utaló jelek, tünetek ismertetésével;
- bemutassa, hogy kik a különösen veszélyeztetettek;
- kiemelje a megelőzés és kezelés fontosságát a vashiány okozta egészségkárosodások minimalizálására.
Miért fontos szervezetünknek a vas?
A vas elengedhetetlen a vérképzéshez , szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és betegségekkel szembeni ellenálló képességünk, valamint fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen szervezetünk megfelelő működéséhez.
A vashiány azonban nagyon gyakori probléma, minden harmadik embert érint a Földön. Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos. A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.
Hiányállapot esetén többféle tünet is jelentkezhet. Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek az orvosnál elsőként említik:
- a tartós fáradtságot (79 százalék);
- a sápadtságot (38 százalék);
- a koncentrálóképesség csökkenését (30 százalék);
- valamint a nők erős menstruációs vérzésről panaszkodnak (28 százalék).
A vezető panaszokon kívül számos egyéb tünet is utalhat vashiányra: sokan tapasztalnak fejfájást , halláscsökkenést, légszomjat, memóriazavart, libidócsökkenést. Hiányra utalhat ezek mellett az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé vált bőr, töredezett köröm, hajhullás. A felsoroltak mellett egészen furcsa panaszok is jelentkezhetnek miatta, ilyen például a hidegérzékenység, a nyugtalan láb szindróma, illetve sóvárgás akár ehetetlen dolgok után.
Megelőzni a legjobb a hiányt
A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget, a teljesítőképességet, kezeletlenül pedig a szervezet összeomlásához vezethet. Következményei személyenként eltérőek, de az ásványi anyag hiánya mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést. Tartósan fennálló vashiányban a vasraktárak idővel kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, mely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.
Az emberek átlagosan 9 hónappal a vashiányos tünetek jelentkezését követően fordulnak orvoshoz. Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában is enyhítheti a hiányt, de szükséges lehet a vasat szájon át történő vaspótlással kiegészíteni. Ha ezzel sem enyhíthető a hiányállapot, intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és anémia sikeresen kezelhető.
