A Max Planck Intézet (Frankfurt), a Frankfurti Egyetem és a Bécsi Állatorvosi Egyetem kutatói egereken és patkányokon végzett kísérletei bizonyították, hogy a szem ideghártyájában lévő csapok pigmenttermelését a pajzsmirigy szabályozza. Amennyiben ez igazolódik fejlettebb emlősök esetén, az azt jelenti, hogy a pajzsmirigy állapota befolyásolja a színlátást.
A pajzsmirigyhormon kiemelten fontos az egyedfejlődés szempontjából, az idegrendszer kialakulásban is fontos szerepet tölt be. Gyerekeknél a hormonhiányos állapot mind a testi, mind a szellemi fejlődés elmaradását vonja maga után. Martin Glösmann, Anika Glaschke és más munkatársak állatkísérletes modellben mutatták ki, hogy a pajzsmirigyhormon szintén fontos szabályozó funkciót tölt be a szem ideghártyájának fejlődésében, azon belül a csapok állapotában.
A csapok azok a részecskék, melyek a színlátásért felelősek, és alapvetően kétfajta pigmentet tartalmaznak. A kék opszin a rövid hullámhosszú fényre reagál (UV), míg a zöld opszin a közepes, illetve hosszú hullámhosszú fényre. A csapokban megtalálható a pajzsmirigyhormon receptora, melynek aktivációja gátolja a kék opszin termelését, és serkenti zöldét. Mindeddig a jelenséget a kutatók az egyedfejlődéssel hozták kapcsolatba.
A szakértők most kimutatták, hogy az opszintermelés felnőttkorban is függ a pajzsmirigy működésétől. A kutatók különböző korú egerek retináját vizsgálták, és arra keresték a választ, milyen hosszú ideig képes befolyásolni a pajzsmirigyhormon az opszinok termelődését. Nagy meglepetésre nem találtak végpontot. Azután kísérletesen csökkentették felnőtt egerek és patkányok pajzsmirigyműködését, majd analizálták ennek hatását a retinára. Néhány héttel később ezekben az állatokban előtérbe került a kék opszin, és csökkent a zöld opszin termelése. A kezelés befejeztével, amint a visszatért a normális hormonális szint, a kétféle opszin ismét normális eloszlást mutatott. Ez azt jelenti, hogy a szemben dinamikusan változik a kék és a zöld opszin, melynek eloszlása hormonális kontroll alatt áll.
A felfedezés klinikai jelentősége, hogy amennyiben az a szabályozás embernél is jelen van, felnőttekben befolyásolja a pajzsmirigyhiány, illetve az étkezéssel bevitt jód mennyisége a színlátás hátterében lévő élettani folyamatokat. Ennek ellenére ilyen tünetekről a szakirodalomban még senki nem számolt be.
