A vizeletünk steril
Biztosan sokan hallották már, hogy ha fertőtlenítő híján az is segíthet, ha levizelünk egy sebet. Nos, ők jó, ha tudják, hogy a vizelet nem steril, sőt, valójában legalább 85 féle baktérium található benne. Persze ha valaki ne adj' isten olyan helyzetbe kerül, hogy a szomjan halástól félve meg kell, hogy igya a saját vizeletét, azt ez ne tartsa vissza - de csak azért, mert akkor valószínűleg kisebb gondja is nagyobb néhány baktériumnál.
Nem lehetünk betegek, ha bertatjuk az öt másodperces szabályt
Az padlóra esett étellel kapcsolatos állítást (ha öt másodpercen belül felvesszük, nem kerülhet rá annyi baktérium, hogy bajunk legyen tőle) tudományosan is tesztelték. Az eredmény szerint az, hogy az ételre ilyenkor mennyi baktérium kerül, az nem attól függ, hogy mennyi időt töltött a padlón, hanem attól, hogy milyen ételről, és milyen padlóról beszélünk. A ragacsos, lágyabb állagú ételekre több káros anyag, baktérium ragad rá, mint mondjuk egy darab száraz kenyérre. A kerámia, csempe felületekről pedig több baktérium "szedhető" fel, mint a fapadlóról vagy szőnyegpadlóról.
A borotválkozás megerősíti a szőrzetet
Itt valójában a szemünk csap be minket . A szőrszálak a gyökerük felé haladva egyre vastagabbak, így borotválkozás után a serkenő borosta valóban sötétebbnek és erősebbnek tűnhet. Ez viszont megszűnik, ha hagyjuk tovább nőni a szőrszálakat.
A fejünkön keresztül adjuk le a legtöbb hőt
A sapkaviselés megszállottjainak egyik állandó példamondata. Pedig valójában a testünk minden részén nagyjából ugyanannyi hőt adunk le. Persze télen, ha tetőtől talpig beöltözünk, de a fejünket szabadon hagyjuk, akkor természetes, hogy az hűl ki a leghamarabb. De ez ugyanúgy igaz lenne, ha mondjuk nadrágot nem viselnénk.
Az agykapacitásunknak mindössze 10 százalékát használjuk
Senki sem tudja pontosan, hogy ez a tévhit honnan származik. Agyi vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy valójában szinte állandóan dolgozik nagyjából a teljes agyállományunk.
Forrás: prevention.com
