Az anális régiónál érezhető viszketés, irritáció; diszkomfortérzés, fájdalom, vérzés székeléskor; váladékozás, nyálkás széklet; duzzanat a végbél környékén – általánosságban ilyen és ehhez hasonló panaszok hívhatják fel a figyelmet az aranyérre, ami a végbél alsó részében (belső aranyér) vagy a végbélnyílásnál (külső aranyér) kialakuló kóros vénatágulat. Sokan az idősek betegségének tartják, és bár valóban rizikófaktor az életkor, számos olyan kockázati tényező ismert még, ami miatt egyre több a fiatal érintett: ilyen például a kevés mozgás, a folyadékhiányos, rostokban szegény étrend, az ülőmunka, a terhesség, a krónikus székrekedés vagy hasmenés, illetve, ha túl sok időt töltünk a vécén ülve.
Az aranyér kezelése
Ha a tüneteink alapján aranyérre gyanakszunk, szégyenkezéssel vegyes struccpolitika helyett inkább minél hamarabb forduljunk proktológushoz . A szakember alaposan megvizsgál minket, majd a betegségünk előrehaladottságának megfelelő, személyre szabott terápiát állít össze számunkra. Amennyiben korai szakaszban, első vagy második stádiumban sikerül diagnosztizálni az aranyeret, a gyógyuláshoz általában elegendőek a vény nélkül kapható végbélkúpok, kenőcsök, illetve az életmódbeli változtatások, de előfordul, hogy injekciós kezelést vagy gumigyűrűzést alkalmaznak. Súlyos esetben, harmad- vagy negyedfokú aranyérnél viszont már legtöbbször műtétre van szükség, ami miatt azonban nem kell aggódni: az operáció rutinbeavatkozásnak számít, és a tévhitekkel ellentétben szinte semmilyen veszéllyel nem jár.
Fontos tudni, hogy noha a megfelelő kezelés hozzásegít a minél hamarabbi gyógyuláshoz, és jelentősen csökkenti az aranyér kiújulásának veszélyét, a helytelen életmód miatt a betegség ismét megjelenhet. Nem szabad tehát elengedni magunkat és visszatérni rossz szokásainkhoz az után sem, hogy befejeződött a terápia, vagy éppen túl vagyunk a műtét utáni felépülésen! De mire kell odafigyelnünk?
Megelőzhető a kiújulás
Az egyik legerősebb fegyver az aranyér (kiújulása) ellen, ha étrendünk rostban gazdag , ez ugyanis lágyítja a székletet, amit aztán könnyebb lesz üríteni. Együnk bőséggel zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonaféléket vagy magvakat, és szükség esetén rostalapú táplálékkiegészítőket is szedhetünk. Mindemellett ügyeljünk a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra, amely ugyancsak jó hatással van az emésztésre.
Legyünk aktívak, különösen akkor, ha sokat ülünk. Figyeljünk arra, hogy hetente többször, alkalmanként kb. fél-egy óra kímélő mozgást, például úszást, sétát, kerékpározást beiktassunk a mindennapokba. Kiegészítésképpen nagyon hasznos lehet még a Kegel-gyakorlatok végzése vagy a gátizomtorna, ezeknek a medencefenék izomzatának megerősítése a céljuk. Azokat a sportokat viszont, amelyek haspréssel, hasűri nyomásfokozódással járnak - ide tartozik a súlyemelés - inkább kerüljük, mert árthatnak. Ne felejtkezzünk el arról sem, hogy munka közben legalább óránként tartsunk egy párperces szünetet: álljunk fel a székből, és mozgassuk át magunkat.
Székelési szokásaink is befolyásolhatják, visszatér-e az aranyér, vagy sem. Lényeges, hogy székletürítésünk rendszeres legyen, és hogy soha ne fojtsuk el az ingert; amikor úgy érezzük, hogy kell, lehetőség szerint minél hamarabb menjünk el vécére. Ellenkező esetben nő a székrekedés, és így az aranyér kialakulásának veszélye. Sokan szeretnek hosszan elidőzni a mellékhelyiségben, olyankor olvasnak, telefonoznak – ez azonban szintén kerülendő szokás, ugyanis minél tovább „trónolunk”, annál több vér áramlik a végbél környékén található erekbe, ami aranyérhez vezethet. Ugyanúgy értágulatot okozhat a gyakori, túl erős nyomás székeléskor.
Végül, de nem utolsósorban egy meglepő(nek tűnő) tanács: segíthet a széklet könnyebb távozásában, következésképp az aranyér ismételt megjelenésének elkerülésében, ha guggolva intézzük el a „nagydolgot”. Mint azt korábbi cikkünkben írtuk, a legtöbben úgy foglalnak helyet az ülőkén, hogy a combjuk vízszintesen, a lábszáruk pedig arra 90 fokos szögben helyezkedik el. Így azonban nem lehet olyan pozícióba állítani a törzset, hogy a széklet könnyen távozhasson. Tudósok szerint viszont guggolva székeléskor a vastagbél enyhébb nyomást gyakorol a puborektális izomra, amely teljesen ellazul, a vastagbél kiegyenesedik, mindez pedig felgyorsítja a béltartalom kiürítését. Ahhoz, hogy mi is így helyezkedhessünk el a vécén, tegyünk a lábunk alá valamilyen emelvényt, hogy a combunk és a testünk közötti ideális 30 fokos szöghöz jobban közelíthessünk.
