Az aranyér valójában a végbél nyálkahártyája alatti visszerekből álló érpárna, ami nélkülözhetetlen a szabályos végbél működéshez, a széklet tartáshoz és a végbél szivárgásmentes zárásához. Aranyeres betegségről akkor beszélünk, ha ennek a nyálkahártyának a kötőszövete megnyúlik, az érpárna tartása meggyengül és az erek kitágulnak. Az aranyeres betegséget okozhatja veleszületett kötőszöveti gyengeség, de kialakulhat fokozott hasűri nyomás (pl. terhesség, szülés, székrekedés, nehéz súlyok emelgetése) hatására, de gyakran az úgynevezett civilizációs ártalmak (elhízás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás) az okozói.
Milyen tüneteket észlelhetünk magunkon, ha aranyerünk van?
Az aranyér jelei lehetnek:
- a végbélnél észlelt csomó (lehet fájdalmas, de akár fájdalommentes is),
- székelés közben érzett nyilalló, vagy tompa fájdalom,
- székelési nehezítettség,
- a véres széklet, ami friss piros vért jelent a széklet felszínén,
- végbéltáji viszketés, égő érzés, váladékozás,
- előrehaladottabb állapotban a kitüremkedés, végbél nyálkahártyájának előesése is észlelhető.
Fontos tudni, hogy nem minden esetben jelentkezik minden tünet együttesen, sőt időnként a korai stádiumban semmilyen panasz nincs.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A legjobb, ha rögtön orvoshoz fordulunk, ha felmerül az aranyeresség gyanúja – azonban vérzés esetén gyakorlatilag kötelező.
Hogyan zajlik az aranyér vizsgálata?
Az aranyeret végbéltükrözéssel vizsgálják és nem jár fájdalommal. A vizsgálat szinte azonnal eredményt ad. Az aranyér diagnosztizálásával párhuzamosan életkortól és egyéb panaszoktól függően további vizsgálatokat is szoktak végezni, hogy egyúttal mindenféle rosszindulatú betegség is kizárható legyen.
Hogyan kezelhető az aranyér?
A terápia a betegség súlyosságától függ. A kezdeti szakaszban az aranyér jól kezelhető recept nélkül kapható, helyileg ható kenőcsök, kúpok segítségével. Súlyosabb esetben azonban műtéti beavatkozás is szükséges lehet az aranyeres panaszok megszüntetéséhez. De bármilyen kezelésről is legyen szó, nagyon fontos, hogy mellette életmódunkat is megreformáljuk.
Milyen életmódváltásra lesz szükség?
Az első és legfontosabb feladatunk az étrendünk átalakítása. A rostdús, kevés finomított szénhidrátot tartalmazó táplálék megelőzi a renyhe bélmozgást és a székrekedést – ez utóbbi tekinthető az aranyér egyik elsődleges okozójának. Mellette fogyasszunk legalább napi két liter folyadékot! A székrekedés legjobb ellenszere ugyanis a víz, mely rendkívül hatékony a széklet lágyításában és a bélmozgás helyes ütemének fenntartásában. De a rendszeres mozgást, a legalább napi 30 perces intenzív sétát, vagy egyéb sportot is be kell vezetni az életünkbe, ami nem csak az emésztést segíti, de hozzájárul a megfelelő testsúly eléréséhez és megtartásához is.
Meg lehet előzni az aranyeret?
Megelőzni is csak életmódváltással lehet. Figyeljünk rá, hogy ne erőlködjünk a vécén, növeljük a vízfogyasztást és vigyünk be minél több rostot a szervezetünkbe. Mozogjunk minél többet és próbáljuk meg leadni a súlyfeleslegünket.
Vannak az aranyeres betegségnek szövődményei?
Előrehaladott stádiumban az előeső nyálkahártya és aranyeres csomók kizáródhatnak. Ez az úgynevezett aranyeres krízis, ami igen erős fájdalommal, duzzanattal, végbéltáji gyulladással, lázzal, általános rossz közérzettel jár. Az állapot sürgős sebészeti ellátást igényel.
Meg lehet gyógyulni az aranyérből?
Ha megfelelő kezelést kapunk és betartjuk az életmódbeli szabályokat, azzal csökkenteni tudjuk a kellemetlen tünetek, javulni fog a közérzetünk és az életminőségünk.
