Jonathan Swift, Henry Ford, Winston Churchill , Frank Sinatra, Ronald Reagan, Peter Falk, Puskás Ferenc – híres emberek, akiknek egy közös tulajdonságuk bizonyosan van: Alzheimer-kórban szenvedtek.
A memóriavesztéssel járó betegséget világszerte már több mint száz éve kutatják, s bár a kiváltó okokat még nem tárták fel a kutatók, az Alzheimer-kór lassítását, tüneteinek kezelését célzó eljárások eredményesnek mondhatók. Az Egyesült Államokban jelenleg öt jóváhagyott Alzheimer-gyógyszer áll rendelkezésre, ezek a betegek felénél hatásosnak bizonyultak memória- és gondolkodásbeli problémák kezelésére. De ezek az innovatív okosgyógyszerek a kiváltó okokat egyelőre nem képesek kezelni. A tünetek kezelésére a már elérhető engedélyezett vagy kísérleti stádiumú gyógyszerek mellett az eddig reménytelennek látszó megelőzésre egy magyar kutató vegyülete jelenthet megoldást.
Miért nem? Sajnos a tudósok egyelőre nem tudják, ki miért kapja meg e betegséget, s aki nem szenved idősköri emlékezetkiesésben, az miért nem. Nehezítette a gyógyszerfejlesztést, hogy az Alzheimer-kórt későn lehet diagnosztizálni, s az elpusztult idegsejteket a jelenlegi technikával még nem tudják pótolni. A genetikai érintettség nagy rizikófaktort jelent, az emberi genom feltérképezése óta ez irányban folyó kutatásoknak köszönhetően jelenleg már azt is tudjuk, hogy tíz gén kedvezőtlen kombinációja idézhet elő Alzheimer-kórt. A tudomány előrehaladását jelzi, hogy ma már egy egyszerűnek mondható vértesztből is kimutatható a betegséget okozó ”genetikai örökség”.
Intenzív kutatások idehaza is
Bizonyos fehérjék a központi idegrendszerben normálisan is termelődnek, időskorban – egyensúly-eltolódás miatt – nem tudnak onnan eltávozni, vagyis meggyűlnek. Penke Botond akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Vegytani Intézet kutatója szerint talán ezek a felgyülemlett fehérjék adhatják meg az Alzheimer-kór indító lépését.
Kutatócsoportja arra jött rá, hogy az idegsejtet nemcsak kívülről mérgezi ez az anyag, hanem belülről is, mert képes felgyülemleni a sejten belül. Az eddigi klinikai gyógyszerkísérletek csak a külső toxin csökkentésére koncentráltak, a szegedi kutatócsoport azonban a sejten belüli mérgező anyagot is megcélozza. A gyógyszerjelölt vegyületek sikeresen vizsgáztak egér-, és patkánykísérletekben: bebizonyosodott, hogy e vegyület véd az Alzheimer-kór ellen, miközben káros mellékhatása nincs. A vegyületmolekula méretének csökkentése után jöhet a következő stádium, a gyógyszerfejlesztés. Az Alzheimer-kórban szenvedők 1-2 százaléka felmenőitől örökölte a betegséget, továbbá 40-50 százalékuk is rendelkezik erős családi behatással. Ez a hajlam genetikai vizsgálattal kiszűrhető. E csoportnál lehetne alkalmazni a szegedi kutatók megelőzést szolgáló gyógyszerét.
Már ma is van megoldás a gyógyszertárakban!
Ugyanakkor a jelenleg elérhető innovatív készítmények (tabletta, kapszula, oldat, injekció, tapasz) is eredményesnek bizonyultak a betegség előrehaladásának lassításában és jelentősen hozzájárulnak a beteg életminőségének javításához: a terápia során a betegek állapota stabilizálódik, memóriájuk javul, önállóbbak lehetnek, javul beszédkészségük és ezáltal okosgyógyszerekkel végzett kezeléssel a még meglévő szellemi képességek erősíthetők, kihasználhatók, kezelhető az agresszió, az álmatlanság, a szorongás, a koncentrációs
