Alzheimer-kór: ellophatja az emberek tudatát?

Az Alzheimer-kór nemcsak a betegségben szenvedőket, hanem az őket ápolókat, szeretteiket és barátaikat is megviseli. Végig kell nézniük ugyanis, ahogy egy ember személyisége elpereg. Meg lehet-e legalább részben akadályozni ezt a folyamatot?

Az Alzheimer-kórt (AK) úgy szokták jellemezni, mint "önmagunk teljes elvesztését". Korai fázisában az emlékezet elkezd halványulni, és nehézségekbe ütközik a nevek előhívása, az élelmiszerbolti bevásárlólista fejben tartása, vagy annak felidézése, hogy hol van a kocsi kulcsa és a városban hogyan juthatunk el egyik helyről a másikra. A betegség előrehaladtával már a koncentrálás a napi alapfunkciókra, ezek megtervezése és végrehajtása is gondot okoz. A külvilág számára a folyamat úgy látszik, mintha a demencia lerombolná az adott ember intellektusát és személyiségét. Pusztán külső megfigyeléssel azonban lehetetlen megállapítani, hogy az öntudatot és a kapcsolatot a környezettel hogyan váltja fel ademencia- írja a PLOS tudományos folyóirat blogján megjelent cikkében Emilie Reas, a University of California (San Diego) idegtudósa.

Alzheimer-kór
A tudat ápolásával a személyiség is jobban megőrizhető az Alzheimer-kórban szenvedőknél

Kérdés, hogy az alzheimer-kóros beteg romló állapotának tudatában megtarthatja-e az identitását, az erkölcs érzését, vagy képes-e még kapcsolatot fenntartani a barátaival és a szeretteivel? Az idegtudomány fejlődése lehetővé tette a kutatók számára, hogy pontosabban megvizsgálják az AK-os agyat, és arra jutottak, hogy a demencia a tudat bizonyos aspektusait veszélyezteti, másokat viszont nem érinti.

A tudósok kezdik megérteni, hogy egyes funkciók szelektív elvesztése, de mások megőrzése megváltoztatják a tudatosságot az AK-ban. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint a kognitív károsodás súlyossága szorosan kapcsolódik "a saját állapot megértését tükröző" metamegismeréshez, az erkölcsi megítéléshez és a jövőről szóló gondolkodásához, miközben az alapvető személyes identitás és a testfelismerés megmarad. Talán a tudat legszélesebb körben megfigyelt hiányossága az "anoszognosia", azaz a saját betegség tudatosodásának károsodása. Míg az enyhe kognitív károsodással küzdők tudatában vannak romló memóriájuknak, az AK-s betegek nem ismerik fel a károsodásukat. Ezek a viselkedési jelek arra engednek következtetni, hogy a tudat és az öntudat bizonyos aspektusai vesznek csak el az AK-ban.

Bár az alapvető észlelési, érzékelési és kommunikációs készségek viszonylag sértetlenek, az AK meghatározó jellemzője a memóriavesztés. Ezeknek a memóriahiányoknak az egyedülálló jellege utal arra, hogy miért romlanak a tudat alkomponensei a demenciában. A tapasztalatok memóriája (epizódos memória, például a tegnapi séta a parkban) és az emlékezés a hozzá kapcsolódó részletekre romlik, míg a tények és a jelentés emléke (szemantikai emlékezet, például Párizs Franciaország fővárosa) megmarad. Az epizodikus emlékek felidézése megköveteli, hogy az emlékező dolgozzon a memóriával, keresse a kontextust, és visszahívja az emlékeket.


Ezzel szemben a szemantikai memória lehet automatikus, és nem kíván ilyen szintű figyelmet vagy személyes beavatkozást. A személyes metamegismerésben bekövetkező romlás lehet ezeknek a memóriahiányoknak a középpontjában. Például az AK-s betegek pontosan előre jelezhetik, hogy mennyire jól emlékeznek a szemantikai információkra, de nem tudják megjósolni, hogy mennyire emlékeznek az epizodikus emlékekre, ami rámutat a személyes emlékeik tudatosításának sajátos károsodására. Az alzheimeres tudatvesztés az emlékekre való figyelem kontrollálásának csökkenéséből ered. Valójában az AK-t az életre irányuló figyelem károsodásában megnyilvánuló betegségként tartják számon.

Ezt alátámasztják olyan beszámolók is, amelyek szerint az emlékeket körülvevő érzelmek és az emlékek újbóli (felidézésükön alapuló) megtapasztalása hiányzik az AK-ban. Ha nem tud kapcsolódni az emlékeihez, akkor az egyén elveszíti a tapasztalatokon alapuló tudatosságát.

Steven Pinker harvardi pszichológus a tudatosságot az érzelem, az információhoz való hozzáférés és az önismeret összegeként határozta meg. Míg az első kettő viszonylag érintetlen az AK-ban, az epizodikus emlékek erősen függenek az utolsótól. Az epizodikus memória problémái mellett egyes AK-s betegek nem tudják megjegyezni a szemantikai információkat sem, ha azok személyesek, ami arra vall, hogy a memória személyes adatainak akadályozottsága bizonyos mértékig a tudat fogyatékosságát is jelentheti. Mivel a demencia gyakran megzavarja az időbeli folytonosság érzését, ez az időbeli megszakítás tovább ronthatja az ember képességeit, hogy pontosan elhelyezze magát a múlt és a jövő összefüggésében.

AzAlzheimer-kórnem csak az emlékezőképesség csökkenésével jár. Egyes betegeknél szinte kibírhatatlan migrénes fejfájás, égető bőrfájdalom és neuropszichiátriai tünetek is jelentkeznek. Kutatók azt is megállapították, hogy a rosaceában szenvedő emberek esetében nagyobb az esély az Alzheimer-kór kialakulására. De mindaddig, amíg a betegség kialakulásának pontos oka nem ismert, a megelőzése sem lehetséges. Az biztos, hogy az egészséges életmód, a sok mozgás, az élénk közösségi élet és az oktatás segíthet megelőzni a kognitív képességek csökkenését, hiszen ezek az agy és a test általános egészségét növelik. Részletek!

Az agy egyedülálló mintája az AK-ban magyarázatot adhat az áldozatok részleges tudatvesztésére. A tudat megköveteli az elosztott agyi hálózatok összehangolását, amelyek támogatják az érzékelést, a memóriát, a figyelmet és az érzelmet. Ennek a rendszernek a működési zavara problémát okozhat a megismerésben és a tudatosságban.

Habár csábító az elképzelés, hogy a tudatosság változásai szigorúan biológiai rendellenességekhez kapcsolódnak, nem hagyhatóak figyelmen kívül azok a fizikai és társadalmi kölcsönhatások sem, amelyek a mentális állapotunkat formálják. A megbélyegzés a demens vagy infantilis címkével, illetve a cselekvésképtelenként kezelés - ahogy ez az AK-sok esetében történik - bárki önbecsülését és méltóságát károsítaná. Ezért azzal, hogy AK-sok tudatát ápoljuk, megerősíthetjük emberi értékeiket, amivel csillapíthatóak a kóros folyamatok, amelyek személyiségüket lebontják.

Forrás: PLOS 

 

 

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

november 25. - december 01.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
6 190
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
0, +5 °C
Minimum:
-8, -3 °C

Hazánkban pénteken délelőtt a zúzmarás köd és a felhőzet helyenként tartósnak bizonyul, emellett napos tájak is előfordulnak.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag