A kutatók olyan oltást ígérnek, amelyik hatásos lehet a pollenallergiára. A megoldás elve hasonlít egy fantasztikus rákkutatási terápiára, amelyet a tengerentúlon fejlesztettek ki agytumor ellen.
Emberek milliói szenvednek a szénanáthától. Könnyező szemmel és csöpögő orral fogadják a természet ébredését minden tavasszal. Eddig három lehetőség állt az érintettek előtt: vagy elfogadják a helyzetet, vagy antihisztamint szednek, ami ugyan a tüneteket enyhíti, de fáradékonnyá teszi az embert, s a harmadik lehetőség - a német RP Online szerint - a deszenzibilizáció.
A HáziPatika.com-on is olvasható, hogy a deszenzibilizáció az a kezelési eljárás, amelynek során "az immunrendszer hozzászoktatásával megszüntetik vagy csökkentik egy adott allergén kiváltotta reakciók kellemetlen tüneteit". Az eljárás lényege, hogy az allergiát kiváltó anyagból egyre nagyobb adagot juttatnak kúraszerűen a szervezetbe, mindaddig, amíg az immunrendszer hozzá nem szokik.
Öt éven belül mindez azonban megváltozhat, s e terápia tejesen feleslegessé válhat. Akkortól ugyanis német és osztrák kutatók reményei szerint az emberek beolthatók lesznek a "virágzó természet negatív hatásai" ellen. Ilyen megoldáson dolgoznak már egy ideje az osztrák Biomay gyógyszergyár, a Bécsi Orvostudományi Egyetem (Medizinische Universität Wien) és a müncheni műegyetem szakértői.
Az eddigi deszenzibilizáció hatóanyagával szemben az új, BM32 kódnevű anyag a pollenallergénnek csak kisebb fehérje-szakaszait tartalmazza, így kevesebb mellékhatást is válthat ki a szer. Az oltóanyag előállításához egy olyan eljárást alkalmaznak, amely egyre népszerűbbé válik a medicinában: kórokozó vírusokat laboratóriumban ártalmatlanná tesznek, majd átalakítják őket, hogy egy bizonyos immunreakciót váltsanak ki. Nemrégiben effajta terápiával értek el úttörő eredményeket az amerikai Duke Egyetemen.
Évekig panaszmentesen?
Az amerikaiak ártalmatlanított polio-vírust (azaz elvileg járványos gyermekbénulást okozó vírust) fecskendeztek be húsz agytumorban szenvedő beteg daganatába. A cél az volt, hogy célzott immunreakciót váltsanak ki. Az eredmény pedig az, hogy több esetben is az agytumor belülről szétrombolódott és a betegek túlélték a betegséget.
Az osztrák és a német kutatók most hasonló elven működő megoldáson kísérleteznek, és a pollenek által kiváltott reakciót ártalmatlanított hepatitisz-vírusokkal akarják leküzdeni. E vírusok természetesen semmilyen kárt nem okozhatnak, csupán szállítóeszközként funkcionálnak az eljárásban. „Külső vázukra”, a vírusok burkára a pollenallergének kisebb fehérjeszakaszait „aggatják rá”. Ezek az ártalmatlanított vírusok aztán e fehérjeszakaszokat átadják az immunsejteknek. Az utóbbiak azonnal „beindulnak” és ártalmatlan antitesteket kezdenek termelni.
Ha a páciens egy ilyen oltás után pollent lélegzik be a levegőből, az új antitestek már a nyálkahártyán befogják ezeket, és a pollen megbetegítő részeit hatástalanítják. A testet semmilyen inger vagy pluszteher nem éri ezáltal, és így nem választ ki gyulladási „hírvivőanyagokat”, azaz nem kell vöröslő szemmel és csöpögő orral járniuk-kelniük a szénanáthásoknak.
Összesen három (plusz egy) injekcióra van szükségük az allergiásoknak ahhoz, hogy immúnisak legyenek a pollennel szemben. Az elsőt ősszel kapják, hogy télen stabilizálódjon az állapotuk, aztán a beálló pollenszezon előtt kapnak három injekciót – és ezzel akár évekre is állítólag panaszmentessé válhatnak. Az első tesztek már 2015 elején megkezdődtek, s a BM32 eredményesnek bizonyult. A klinikai kipróbálások 2017-től kezdődhetnek, és a gyógyszertárakba 2020-ban kerülhetnek az első oltóanyagok – a kutatók tervei szerint.
