Az alma meg a fája
Az, hogy kinél siklik ki az immunrendszer normális működése, sok tényezőtől függ. Régóta ismert tény, hogy az allergiás betegek családjában halmozottan fordul elő a betegség. Az allergiás szülőknek nagyobb gyakorisággal lesz allergiára hajlamos gyermeke, sőt, ha mindkét szülő allergiás, az utódnál 30 százalékos valószínűséggel fog jelentkezni a megbetegedés. Az asztmánál még erősebb genetikai összefüggést figyeltek meg: ha mindkét szülő beteg, a gyermek kockázata akár 60-80%-ra is növekedhet. Noha a genetikai kutatások egyre markánsabb fejlődése az "allergiagén" megtalálásával kecsegtetett, kiderült, hogy a megbetegedésre több gén kombinációja hajlamosít.
Környezeti "adalékok"
Noha az allergiára való hajlam kialakulásában meghatározó szerepet játszik a genetikai háttér, a környezetben lévő allergénektől függ, hogy kialakul-e egy betegség vagy sem. Az iparosodás, amely az utóbbi száz évben jelentős környezeti változásokat eredményezett, szintén elősegíti az allergia kialakulását. Ez természetesen nemcsak az erősen szennyezett levegőn keresztül hat szervezetünkre; ételeink dugig vannak színezőanyagokkal és tartósítószerekkel, a legkülönbözőbb gyógyszereket tömjük magunkba kisebb fájdalom esetén is, a mosáshoz és a takarításhoz kész vegykonyhákat használunk, és akkor még nem említettük a műanyag tárgyak tömkelegét, amelyek életünk minden részébe beférkőznek. Az iparosodás ezen túl azt is eredményezi, hogy a szennyező anyagok megtapadnak a pollenek felszínén, ezért a virágpor belégzésekor a növény elhelyezkedésétől függően rátapadt szennyező porok, dízelkorom, kéndioxid és nitrogénoxid irritálják a légutak nyálkahártyáját, elősegítve ezzel az allergének szervezetbe jutását és az allergizálódást.
Az allergiás betegségek leghatékonyabb ellenszere a reakciót kiváltó antigén elkerülése lenne, amely a gyakorlatban a legtöbb allergén tekintetében szinte lehetetlen. Háziporatka-allergia esetén célszerű eltávolítani a lakásból a szőnyegeket és egyéb porfogókat (plüssállat, díszpárna, falvédő). Az ágyneműt 60°C-on kell mosni, mert az atka ezen a hőfokon már elpusztul. A takarítás allergiás rohamot válthat ki, ezért ezt a munkát ne a beteg végezze, vagy ha mégis, akkor védőmaszkban tegye. Az állati szőrre allergiás beteg környezetéből fontos eltávolítani az állatot, de nem csak élő állat szőre szerepelhet allergénként : a szőrme, a szőnyeg vagy a tollpárna szintén panaszt okozhat. A pollenérzékeny betegen segíthet, ha csukott ablak mellett alszik, továbbá minden nap megmossa haját, szemöldökét, alaposan kiöblíti orrát.
Mi állhat az allergia hátterében?
Az elme rejtélyes világa
Ám a képletet bonyolítja, hogy az allergia klasszikusan az ún. pszichoszomatikus betegségek közé tartozik, melyekről az orvostudomány az utóbbi időben, mint az "általános egészségi állapotot befolyásoló pszichológiai tényezőkről", egyre többször tesz említést.
A betegség kialakulásához vezető egyik legfontosabb faktor a stressz : kutatások alapján az allergiás betegek az állapot jelentkezését megelőzően gyakrabban éltek át magas stresszel járó élethelyzetet, mint az egészségesek. Logikus az is, hogy az a szervezet, amely jelentős stressznek van kitéve, kevésbé tud ellenállni a környezetből érkező ártalmaknak, és az immunműködésben is gyengülés figyelhető meg. Egy egészen friss tudományterület, a pszichoneuro-immunológia épp ezeket az összefüggéseket igyekszik mélységeiben feltárni, hogy elegendő adatot szolgáltasson a viselkedésterápiás orvoslás számára: ez az új irányvonal a szorongás csökkentése, a stresszel szemben kialakított ellenállás és a relaxációs technikák elsajátításának segítségével próbálja az allergiás betegek állapotát javítani.
A lényeg változatlan maradt: az allergia olyan betegség, amelynek kialakulásában mind pszichológiai, mind fizikai tényezők közrejátszanak.
