Legújabb cikkek
Teljes élet hemofíliával
A hemofília ritka betegség: Magyarországon jelenleg 2727 vérzékeny ember él. Hogyan telnek a mindennapjaik? Mire kell odafigyelniük? Mennyire nehéz együtt élni ezzel a kórral? A kérdésekre egy érintett válaszol, akinek történetéből kiderül: ezzel a betegséggel is teljes, tartalmas életet lehet élni.
Mellrák és rizikófaktorok: génjeinkben rejlik
A genetikai polimorfizmusok jelenlétéből lehet az emlő- és egyéb daganatos betegség kialakulásának rizikójára következtetni. Jelenleg azonban még nincsen annyi adat, hogy kiszámítható legyen a különböző polimorfizmus kombinációkból adódó összrizikó.
Számítógépes program segít a rák helyes diagnózisában
Egy új algoritmus több száz betegséget képes megkülönböztetni; ezzel segíti az orvosokat a rák helyes diagnózisának mielőbbi felállításában, és a leghatásosabb kezelések megtalálásában - számolt be az új eredményekről a Popular Science.
Felkészülhetünk a rákra, ráadásul többféleképpen
Nemcsak az egészségünket, sajnos a pénztárcánkat is védenünk kell a súlyos betegségektől. Érdemes megfontolni az életmódra vonatkozó tanácsok mellett ezért azt is, hogy még időben kössünk olyan biztosítást, amelyik egy súlyos betegség, így például a rák - különösen a nőknél gyakori mellrák - bekövetkezésekor nyújt támaszt és segítséget.
Horzsolások, sebek - lássa el őket profi módon! (2)
Kisebb nagyobb sérülést már mindenki szenvedett életében a kérdés, hogy vajon helyesen látta-e el? A legegyszerűbb hajszáleres vérzés mellett az akár jóval komolyabb vénás vérzéssel is foglalkozunk, kitérve ezek ellátására is.
Nem mozog? Veszélyben van!
"Egy kicsi mozgás mindenkinek kell, a karosszékből álljanak most fel." Talán sokan emlékeznek még az egykori tévétorna dalocskájának soraira. Bár a műsor már régen megszűnt, ám a mindennapos sportolás egészségmegőrző szerepét nem felejthetjük, hiszen betegségek nélküli évek, évtizedek múlhatnak rajta.
Homoszexualitás: a génekben rejlik
Megoszlanak a vélemények arról, hogy tényleg létezik-e homoszexualitásért felelős gén. Egy friss kutatás mindenesetre két évtizedet szánt árra, hogy bizonyítsa: a válasz igen - derül ki az amerikai genetikus, Dean Hamer felfedezésére épülő brit tanulmányból, amelyet a The Conversation magazinban publikáltak a héten.