A kutatók szerint azoknál a koronavírus-fertőzötteknél, akiknél nem jelentkeztek tünetek, sokkal hamarabb eltűnnek a vérből az antitestek. Bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az immunitás is köddé válik, viszont át kell gondolni azoknak a bizonyos immunitás-útleveleknek a dolgát.
Többféle, emberre nem veszélyes koronavírustörzset mutattak ki patkányhúsban amerikai és vietnámi tudósok. Ezek a törzsek különböznek a jelenlegi világjárványért felelős új koronavírustól, ám a szakemberek hosszú ideje figyelmeztetnek arra, hogy a vadhús-kereskedelem betegségek melegágya lehet.
A francia Nemzeti Tudományos Tanács négy valószínű forgatókönyvet vázolt fel a Covid-19-járvány lehetséges jövőjéről. A legjobb esetben a vírus terjedése ellenőrzés alatt marad, a legrosszabban pedig "kritikus" egészségügyi válság alakul ki. Van olyan, amit átvehetnénk a franciák gondolkodásából.
Bár a koronavírussal kapcsolatos korlátozások jó részét enyhítették vagy éppen meg is szüntették, ez sajnos nem jelenti azt, hogy elmúlt volna a fertőzésveszély, ráadásul jelenleg még vakcina sincsen. Éppen ezért továbbra is nagyon fontos, hogy kiemelten odafigyeljünk azoknak a védelmére, akik a fokozott kockázatú csoportba tartoznak.
Magyarországon körülbelül kétmillió embert érint a visszeresség. Sokan természetesnek veszik, hogy ez is a korral jár, valójában azonban már egyáltalán nem csak a 60 év felettieknél jelenik meg. Az orvosok egyre gyakrabban diagnosztizálják 20-30 évesek körében. Kialakulásában valóban szerepet játszik a genetika és az életkor, de sokat tehetünk a megelőzés érdekében is.
Országos, reprezentatív felmérés keretében kérdezték arról a magyar szülőket, véleményük szerint hogyan viselték a gyerekeik a koronavírus-járvány teremtette helyzetet. A válaszokból a többi között kiderült, hogy önállóbbak lettek a karantén alatt, ám sok édesapa és édesanya aggódik ugyanakkor, hogy a barátok, társak hiánya hosszú távon is éreztetheti majd a hatását.
