A patkányhús bevett élelemforrás Vietnámban. Az állatokat rizsföldeken gyűjtik be, majd piacokra és éttermekbe szállítják, ahol leölik és elkészítik őket. A rágcsálókat farmokon is tenyésztik. A Wildlife Conservation Society (WCS) New York-i székhelyű állatvédő szervezet kutatói és vietnámi szakértők még 2013 és 2014 között 70 vietnami helyszínen vettek mintákat, amikből hat ismert koronavírust mutattak ki.
Megfigyelték, hogy a piacoktól az éttermi asztalokig terjedő ellátási láncban folyamatosan nőtt a vírusos minták száma: a farmokon hat százalék, a kereskedőknél 21, a nagy piacokon 32, az éttermekben már 56 százalék volt. Természetes élőhelyükön a patkányok 0-2 százalékánál találtak vírust. Az ellátási láncban tehát megsokszorozódik a vírusok száma, valamint keveredhetnek is egymással a törzsek, ez pedig a kutatók szerint "maximális kockázatot jelent" a fogyasztókra nézve.
"Noha a kimutatott vírusok emberre nem veszélyesek, megmutatják, hogy ezek a körülmények miként növelik a kórokozók számát" - mondta el Sarah Olson, a szervezet munkatársa, a kutatás egyik vezetője. A kutatók élelmi célra eladott patkányokat vizsgáltak, de más fajokra - cibetekre, tobzoskákra - is érvényesek lehetnek az eredmények, mert ezeket is nagy számban vadásszák, szállítják és árusítják Ázsia egyes területein. A jelenlegi világjárványt okozó koronavírus, a SARS-CoV-2 eredetét szintén a vadkereskedelemhez kötik: a vírus elődje denevérekben jelent meg, majd egy másik, egyelőre nem azonosított állatfaj közvetítésével került át az emberre.
