Sokan ismerjük az érzést, amikor egy hosszú, fárasztó nap után végre megszabadulhatunk az utcai cipőnktől, és meglepődve látjuk, hogy a lábunk jócskán bedagadt. Ha ezt egyre gyakrabban tapasztaljuk, és azt látjuk, hogy megjelentek a bőrünkön a lilás pókháló- vagy seprűvénák , érdemes tennünk ellene, hiszen idővel akár kacskaringós csomókba gyűlt, kidudorodó erekké is változhatnak. Végső esetben pedig akár lábszárfekély is lehet a visszeresség következménye.
Egy kis anatómia
A vénák, vagyis vivőerek feladata, hogy az elhasznált, szén-dioxidban gazdag vért a szövetek felől visszaszállítsák a szív felé, ahonnan a szív pumpafunkciójának segítségével a tüdőbe érkezik. A gravitációval ellentétes irányú mozgásban nem csupán egyfajta szívóerő nyújt segítséget. Az ereket körülvevő izmok is folyamatosan pumpálják a vért, a vénákban lévő billentyűk pedig szelepként működve azt akadályozzák meg, hogy visszafolyjon a szövetek irányába. Az egyedfejlődés azonban nem segítette, hanem inkább nehezebbé tette ennek a feladatnak az ellátását, hiszen onnantól, hogy az ember két lábra állt, sokkal nagyobb lett az alsó végtagokra nehezedő többletteher, ami fokozta a vénákra nehezedő nyomást is. Ha a túlzott terhelés következtében a vénák fala meggyengül, illetve a billentyűk sem zárnak tökéletesen, a vér egy része visszaáramlik, ezáltal kitágítja az ereket. Ez érintheti a bőr felszínéhez közeli hajszálereket és a végtagok belső rétegeiben lévő úgynevezett mélyvénákat is.
A visszér kialakulásának okai
Természetes, hogy idővel az erek elvesztik a rugalmasságukat, így egyre kevésbé lesznek alkalmasak arra, hogy tökéletesen ellássák a funkciójukat, azaz a szívbe juttassák az elhasznált vért. Ezért az életkor a visszeresség kialakulásában egyfajta kiküszöbölhetetlen kockázati tényező. Nem sokat tehetünk a genetikai háttér ellen sem. Sokan eleve úgy születnek, hogy az egész szervezetükre jellemző a kötőszöveti gyengeség, ami azt jelenti, hogy a vénák falát alkotó kötőszövet is gyengébb az átlagosnál. A nőknél pedig azért jelentkezik gyakrabban a betegség, mert a nemi hormonok miatt is lazábbá és tágabbá válhatnak az érfalak. A visszeresség gyakran a várandósság alatt jelenik meg, hiszen a magzat növekedésével a hasűri nyomás is folyamatosan nő, ez pedig a kismedence vénáit szoríthatja el. Egy-egy baleset vagy műtét során a vénák és a vénabillentyűk is szenvedhetnek sérülést, aminek következtében később már nem tudják meggátolni, hogy a vér ne a szövetek felé folyjon vissza, hanem a szívbe jusson.
Viszont érdemes tisztában lenni azzal, hogy a gyógyszeres fogamzásgátlók tartós szedése is növeli a megnövekedett hormonszint miatt a visszeresség veszélyét. Ezen kívül a túlsúly és a dohányzás is hozzájárul a visszeresség kialakulásához, hiszen a pluszkilók miatt folyamatos többletteherrel küzdenek az ereink, a rugalmasságukat pedig rendkívüli mértékben rontja az, ha éveken keresztül rendszeresen cigarettázunk. Az orvosok azt is megfigyelték, hogy a fodrászok, szakácsok gyakrabban lesznek visszeresek, mint azok, akik munka közben nem kényszerülnek arra, hogy órákat töltsenek álló helyzetben. Sőt, az ülőmunkát végzők is fokozottabban ki vannak téve annak, hogy megjelenjen náluk a betegség.
Mit tehetünk a visszeresség ellen?
Láthatjuk, hogy a kockázati tényezők közül számos az életmódunkból fakad, a könnyű lábak érdekében érdemes tehát ezeken változtatni. Ezért, ha lehet, válasszunk olyan fogamzásgátló módszert, amely hormonmentes. Szokjunk le a dohányzásról is, és ha jelentős túlsúllyal élünk, szabaduljunk meg a súlyfeleslegtől. Azaz táplálkozzunk egészségesen, fogyasszunk rostban és vitaminban gazdag, kalóriaszegény ételeket. A fizikai aktivitás nemcsak a fogyás szempontjából előnyös, hanem azért is, mert segíti a vénás keringési folyamatot . Már az is sokat számít, ha az ülő- vagy állómunka közben beiktatunk olyan szüneteket, amikor egy kicsit átmozgatjuk a végtatjainkat. Egy kis könnyű séta is hasznos lehet, hiszen a lábszárizmok folyamatos összehúzódása és elernyedése révén könnyebben ki tudnak ürülni a visszerek. A legjobb azonban, ha beillesztjük az életünkbe a rendszeres sportolást. Az orvosok azt is javasolják, hogy hordjunk mindig kényelmes és puha talpú cipőket, amelyekben kevésbé dagad meg a lábunk.
A gyógyászatisegédeszköz-boltokban kapható úgynevezett kompressziós harisnya sem elvetendő, ha rendszeresen ránk tör a visszerességre jellemző nehézláb érzés, mert használatával megakadályozhatjuk, hogy a vénák kitáguljanak. Akik a betegségre hajlamosak, kerüljék a termálfürdőket, szaunákat, mert a meleg nem tesz jót a vénáknak. A hideg-meleg váltózuhany azonban jótékony hatású, hiszen ha rendszeresen alkalmazzuk, könnyebben megőrizhetjük az erek falának rugalmasságát.
