Bármelyik koronavírus elleni vakcina jobb, mint anélkül veszélyben élni, az oltóanyagok széles palettája pedig nagyobb lehetőséget biztosít - hangsúlyozta Müller Cecília országos tisztifőorvos vasárnap a közmédiának nyilatkozva. Legfontosabb célnak elsőként a legesendőbbek megvédését, illetve a súlyos megbetegedések és halálozások számának csökkentését nevezte.
Ezen a héten is folytatódik a legidősebb regisztráltak oltása Magyarországon. Immáron 3-féle koronavírus-vakcinát használnak majd az idős korosztály immunizálásához - hangzott el a járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján.
A koronavírus-járvány második hulláma miatt tavaly novemberben bevezetett szigorítások hatására jelentősen, 16 százalékra nőtt a távmunkában dolgozók aránya Magyarországon. Júliusban és szeptemberben még csak néhány százalék volt ez az arány - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. Emellett azonban most is sokan vesztették el az állásukat.
A daganatos betegségek közül világszerte a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot. Magyarországon is ez a második leggyakrabban előforduló rák, annak ellenére, hogy ez lehetne az egyik leginkább megelőzhető daganattípus, hiszen a daganatok nagy többségét bizonyítottan a dohányzás váltja ki. A következőkben a figyelmeztető jelekre hívjuk fel a figyelmet.
Kicsik és nagyok életét egyaránt megkeserítheti a szűnni nem akaró köhögés, amely a légúti fertőzések első napjaiban jelentkezik és akár több hétig is elhúzódhat. Szerencsére nem kell beletörődnünk - ha időben lépünk, könnyebben búcsút inthetünk az állandó krákogásnak.
Tudjuk, hogy a COVID-19 számos szervet megtámad, de a legnagyobb veszélyben a tüdő van, amelyben komoly károkat okozhat. Korábbi orvosi vélemények szerint ez a későbbiekben súlyos teherként nehezedhet az egészségügyre a maradandó károsodások miatt. Holland kutatók azonban azt tapasztalták, hogy a legtöbb beteg tüdeje jobban gyógyul, mint remélték.
Az orvosok gyakran használnak vérmintákat a betegségek biomarkereinek ellenőrzésére. Például antitesteket keresnek, amelyek vírusos vagy bakteriális fertőzést jeleznek, vagy citokineket, amelyek a szervezetben megjelenő gyulladásra utalnak. Ezek a biomarkerek azonban nem csak a vérben vannak meg. Megtalálhatók a sejtjeinket körülvevő sűrű folyékony közegben is, de csak kisebb mennyiségben, ami egészen mostanáig megnehezítette a kimutatásukat.
Ha azt hisszük, hogy felfázni csak télen, vagy csak idegen helyen, például mások által is használt toaletten, esetleg az uszodában lehet, akkor nagyot tévedünk. Ez a betegség akár a saját jól fűtött otthonunkban is utolérhet minket, rendkívül fájdalmas panaszokat okozva. De ha nem a hideg, és nem a higiénia hiánya, akkor mi váltja ki? És legfőképpen: hogyan?
