A világ egészségügyi hatóságainak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a koronavírus -fertőzés hosszú távú egészségügyi következményeire - mondta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodáját vezető Hans Kluge csütörtökön. Sajtótájékoztatóján Kluge aláhúzta, egyelőre sok dolog tisztázatlan az úgynevezett hosszú COVID-dal kapcsolatban. A WHO úgy tudja, hogy a fertőzöttek negyede egy hónappal a pozitív tesztet követően is rossz egészségi állapotban van, tízből egy fertőzött pedig még 12 héttel a fertőzést követően sem gyógyult fel teljesen. A hosszú COVID krónikus fáradtsággal, mellkasi fájdalommal, légzési nehézséggel, szívizomgyulladással, fejfájással, feledékenységgel, depresszióval, a szaglás elvesztésével, visszatérő lázzal, hasmenéssel és fülzúgással járhat.
Úgy tűnik, csökken a vírus terjedési rátája
Kluge felszólította a politikusokat, hogy foglalkozzanak többet a hosszú COVID-dal és annak kezelésével. A WHO európai irodája arra kérte az európai intézményeket, hogy indítsanak közös kutatást a hosszú COVID feltérképezésére. Kluge emellett elmondta: gyűlést kezdeményez egy európai regionális stratégia kidolgozása érdekében.
Az Egészségügyi Világszervezet február elején egy virtuális konferencia keretében már foglalkozott a hosszú COVID-dal. Akkor a betegség definíciójának meghatározását és a kutatási módszerek harmonizálását tűzte ki célul. Kluge rámutatott, a koronavírus továbbra is erősen terjed az 53 országot magában foglaló európai térségben, és két variánsa aggodalomra ad okot. Ugyanakkor megjegyezte, második hete egymillió alatt van az új fertőzöttek száma, és a vírus terjedési rátája is csökkenőben.
Összeszedtük, mit érdemes tudni a Magyarországon jelenleg oltásra használt ötféle új koronavírus elleni vakcináról. Ha kíváncsi az oltóanyagokkal kapcsolatos összes fontos információra, kezdve a mellékhatásoktól, addig, hogy kinek nem ajánlott az adott típus beadatása, kattintson korábbi cikkünkre .
