A chicagói Rush Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói a Neurology folyóirat legfrissebb számában publikálták tanulmányukat, amelyben arra a megállapításra jutottak, hogy a zöld leveles zöldségekből készült saláta napi fogyasztása sokat segíthet az agy frissességének megőrzésében. Martha Clare Morris, a Rush kutatója rámutatott: mivel egyre nő a demenciával küzdő idősek száma, rendkívül fontos a hatékony stratégiák kidolgozása az időskori elbutulás megelőzésére.
A tanulmányban szereplő eredmények arra utalnak, hogy a naponta zöld leveles salátát is fogyasztó idősek agyműködése lassabban hanyatlik, mint azoké, akik ritkán vagy soha nem esznek ilyesmit. A Chicago környékén élő nyugdíjas közösségekből önkéntesen jelentkezők résztvevők állapotát 1997 óta kísérték figyelemmel a Rush emlékezetet és öregedést vizsgáló projektjében. A táplálkozással kapcsolatos kérdőívet 2004 és 2013 között töltették ki 1068 jelentkezővel. Közülük legalább 960 főnél végeztek legalább két kognitív tesztet gondolkodási képességeik változásának elemzéséhez. A tanulmányhoz a 960 résztvevő adatait elemezték, akik a kutatás kezdetekor átlagosan 81 évesek voltak és nem szenvedtek demenciában.
Évente vizsgálták emlékezőtehetségüket és gondolkodásukat, átlagosan 4,7 évig kísérték figyelemmel őket. Közben a táplálkozásukkal kapcsolatos kérdőívet is rendszeresen kitöltették velük. Ezen belül rákérdeztek, hogy milyen gyakran és mennyi spenótot, káposztafélét, salátát fogyasztanak. A kutatás alatt öt csoportra bontották a résztvevőket aszerint, hogy milyen gyakran ettek zöld leveles salátát. A kognitív teszten elért eredményeiket összehasonlították azokéval, akik a legtöbb salátát (napi átlag 1,3 adagot) ettek, valamint azokéval, akik a legkevesebbet, átlag napi 0,1 adagot. A napi legalább egy adag salátát fogyasztók a szellemi teljesítményüket tekintve a kutatás végére 11 évvel fiatalabb képet mutattak, mint a nem salátázók.
"A tanulmány nem bizonyítja, hogy a zöld leveles salátát fogyasztók agya lassabban öregszik, ugyanakkor erre a kapcsolatra utal. A tanulmány nem zárhatja ki a kapcsolat egyéb lehetséges okait" - hangsúlyozták a szerzők.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: