Mindennapi életünk természetes velejárója, hogy fontos használati tárgyaink időnként meghibásodnak, működésükben zavarok keletkeznek. Amikor az autónk, mosógépünk, televíziónk elromlik, azonnal egyértelmű számunkra, hogy megfelelő szakember segítségét kérjük, szervizbe vigyük.
Amikor családi, munkahelyi, baráti kapcsolatainkban észleljük ugyanezt a jelenséget, működési zavart, már nem tudunk ilyen egyértelműen cselekedni.
A számunkra talán legfontosabb családi kapcsolatunk zavarait titkoljuk, a problémákat igyekszünk a "szőnyeg alá söpörni". A kapcsolatok zavarainak elfedése, tudomásul nem vétele sokféle módon történhet, és akár hosszabb ideig is elhitethető a külső környezettel a látszólagos egyensúlya. Mélyen gyökerező hiedelmeink és ismerethiányok táplálják azt is, hogy a "jó" családban automatikusan működnek a kapcsolatok és családi funkciók, és évtizedekig, akár életünk végéig sem igényelnek tőlünk nagyobb befektetést, karbantartást. Amikor a zavarok már elviselhetetlenné válnak, már nem takarhatók el, még mindig megvan az a lehetőségünk, hogy az okokat másban, a külső körülmények kényszerében leljük meg.
Nehezen és csak segítséggel tudunk szembenézni azzal a realitással, hogy a családi életünk, családi funkcióink és a családtagjainkkal való kapcsolatunk is állandóan változik, és szükséges, hogy tudatosan alakítsuk e változásokat.
Mint minden élő rendszerben, így a család rendszerében is állandó átalakulások történnek. Ahhoz, hogy ezeknek meg tudjon felelni a család, minden tagjának részt kell vállalnia ebben a változásban. A családban zajló történések minden családtagot érintenek, és a család minden tagja elkerülhetetlenül és kölcsönösen befolyásolja egymást.
A család olyan vérségi, érzelmi kapcsolatokra épülő rendszer, amelybe beletartozik tagjainak múltja, jelene, jövője. A család egyszerre folyamat és intézmény. Intézmény jellege azt jelenti, hogy keretei és funkciói az adott társadalom és kultúra által szabályozottak. Folyamat jellege a családi életciklusokból következik. A családi élet egymást követő ciklusokban történik, és ennek megfelelően a családtagok egymáshoz való viszonya is átrendeződik, megváltozik. Mások a kapcsolatok és funkcionális viszonyok a kisgyermekes családokban, mint a serdülő, vagy a fiatal felnőtteket nevelő családban.
A család alapvető testi-lelki szükségleteink kielégítője és hiányállapotaink megteremtője, a fejlődést segítő és akadályozó, gyógyító és megbetegítő hatású egyaránt lehet. Sok vizsgálat és tapasztalat bizonyítja, hogy a beilleszkedési problémák különböző zavarai mögött, a viselkedési problémák, pszichoszomatikus betegségek, lelki zavarok mögött gyakran a családi élet, a családi kapcsolatok súlyos vagy kevésbé súlyos zavara húzódik meg. Az egyén viselkedését is jobban megérthetjük, ha családi összefüggéseiben szemléljük.
Mint minden élő rendszernek, így a családi rendszernek is igazodnia kell a családban megjelenő belső, és a családot érintő külső változásokhoz.
Ha ezek a változások túl megterhelők, gyorsan és gyakran jelentkeznek, vagy a változásokra a család valamilyen ok miatt nem képes, mindig megjelennek a családi működés különböző szintű zavarai. Gyakran csak az egyik családtag viselkedése változik meg észrevehetően, más esetekben a felnőttek és gyermekek életvitelében, teljesítmény zavaraiban, kapcsolati konfliktusaiban jelentkezik.
A családterápia mint segítő módszer nemcsak a már létrejött családi problémával és működési zavarral, tünettel foglalkozik, hanem elsődleges célja a zavarok, kóros folyamatok, megbetegítő hatások megelőzése, a következő generációra történő "átörökítés" megakadályozása. Olyan szemléletet és módszert jelent, amely a családi történéseket, eseményeket, viszonyokat nem okságukban, ok-okozati viszonyban, hanem kölcsönhatásukban vizsgálja. A család minden tagjával megállapodva és együttműködve dolgoznak a segítő szakemberek a beteg családtag gyógyulásáért az új családi egyensúly, változás megteremtéséért.
A családterápia aktív folyamat, a jelenre és a jövőre irányul. A néhány találkozásból álló közös munkafolyamatban a család a szakemberek támogatásával maga dolgozza ki a változásához szükséges lépéseket, szabályokat és lehetőségeket.
Mint szemlélet és családokat hatékonyan segítő módszer az 50-es években az Egyesült Államokból elindulva ma már az egész világon elterjedt, és a 90-es évektől nálunk is igénybe vehető szolgáltatás.
Vannak olyan klinikai központok, ahol elsősorban azokkal a családokkal foglalkoznak, ahol már beteg családtag van. A még csak tüneteket mutató, a kapcsolat zavaraival küzdő családok részére a családsegítő szolgálatok és mentálhigiénés központok nyújtanak családterápiás szolgáltatást.
A családterápia hatékonyságának kulcsa éppen az az erő, amely a családi élet felbomlását, a funkciózavarok elmélyüléséhez vezető utat képes módosítani, megtörni. Úgyis fogalmazható, hogy olyan "kapcsolati szerviz szolgáltatást" kínál, amelyet, ha szükség esetén igénybe veszünk, hozzásegít a családi élet hosszútávú, a változásokhoz rugalmasan igazodó, egészséges egyensúly megtartásához.
Legjobban: